Difference between revisions of "Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (21 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | {|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=right cellpadding="15" cellspacing="0" | |
| + | | | ||
| + | {|width="290" style="align=right cellpadding="1" cellspacing="1" | ||
| + | |{{#ev:youtube|zGS1gTP4tJU|290|center|}} | ||
| + | |- | ||
| + | | | ||
| + | |} | ||
| + | |} | ||
| − | *A '''djatpangarri dalok | + | {|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=right cellpadding="15" cellspacing="0" |
| − | *A | + | | |
| − | *Groote Eylandt őslakosainak éneklési stílusa eltér a szárazföldön megszokottól. Itt használják az úgynevezett | + | {|width="290" style="align=right cellpadding="1" cellspacing="1" |
| + | |{{#ev:youtube|0EuefmpvSBs|290|center|}} | ||
| + | |- | ||
| + | | | ||
| + | |} | ||
| + | |} | ||
| + | *A publikus klándalok (Manikay) mintegy hangos könyvtárakként őrzik a szellemi és technikai tudást. Mint klándalok, általában a mitikus vagy totemisztikus ősök személyéhez, vagy cselekedeteihez kötődnek. Az egyik legnépszerűbb típus a ''Brolga'', vagy ''Gudurrku''; ez a dalciklus egy nagytestű vízimadárhoz kötődik (Gudurrku), mely spirituális szimbólumként él a Yolngu klánok között. A rendkívül változatos Brolga dalokhoz jellegzetes táncok és [[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy|didzseridu]] ritmus párosul. | ||
| + | |||
| + | *A ''djatpangarri dalok'' a mindennapi élet dolgaival foglalkoznak, témájuk változatos, pl. pletyka, kártyajáték, az égen szálló repülőgép, stb. A következő dal a II. világháborúban íródott a táborokban vetített rajzfilmekről, illetve Donald Kacsáról.<br><br> | ||
| + | *A ''siratódalokat'' általában asszonyok adják elő, melyek a férfiak által előadott klán-dalok egyszerűbb verziói. A halált követő hivatalos ceremóniához tartoznak, és az elhunyt elvesztése miatti fájdalmat hivatottak kifejezni.<br><br> | ||
| + | *Groote Eylandt őslakosainak éneklési stílusa eltér a szárazföldön megszokottól. Itt használják az úgynevezett ''remegtető hangot'' (shaky voice). Ugyancsak eltérések vannak a didzseridu játékban, valamint az előadás módjában. | ||
| − | |||
| − | |||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | *[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld]] | + | *[[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] |
| − | + | *[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] | |
| − | + | *[[Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön]] | |
| − | [[Kategória: | + | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]] |
| + | *[[Ritmusverő fa]] | ||
| + | [[Kategória:Yolnguk]] | ||
| + | [[Kategória:Bungull]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 15:44-kori változata
|
|
|
|
- A publikus klándalok (Manikay) mintegy hangos könyvtárakként őrzik a szellemi és technikai tudást. Mint klándalok, általában a mitikus vagy totemisztikus ősök személyéhez, vagy cselekedeteihez kötődnek. Az egyik legnépszerűbb típus a Brolga, vagy Gudurrku; ez a dalciklus egy nagytestű vízimadárhoz kötődik (Gudurrku), mely spirituális szimbólumként él a Yolngu klánok között. A rendkívül változatos Brolga dalokhoz jellegzetes táncok és didzseridu ritmus párosul.
- A djatpangarri dalok a mindennapi élet dolgaival foglalkoznak, témájuk változatos, pl. pletyka, kártyajáték, az égen szálló repülőgép, stb. A következő dal a II. világháborúban íródott a táborokban vetített rajzfilmekről, illetve Donald Kacsáról.
- A siratódalokat általában asszonyok adják elő, melyek a férfiak által előadott klán-dalok egyszerűbb verziói. A halált követő hivatalos ceremóniához tartoznak, és az elhunyt elvesztése miatti fájdalmat hivatottak kifejezni.
- Groote Eylandt őslakosainak éneklési stílusa eltér a szárazföldön megszokottól. Itt használják az úgynevezett remegtető hangot (shaky voice). Ugyancsak eltérések vannak a didzseridu játékban, valamint az előadás módjában.
