Difference between revisions of "Kutiro"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
|||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]] | + | *[[8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]] |
*[[Djembe (jembe)]] | *[[Djembe (jembe)]] | ||
| − | *[[A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] | + | *[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] |
*[[Tama (tamani)]] | *[[Tama (tamani)]] | ||
[[KAtegória:mandék]] | [[KAtegória:mandék]] | ||
[[Kategória:Hangszerek]] | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
A lap 2011. június 27., 11:28-kori változata
| Mandinka ritmus Gambiából: | Bugarabu és kutiro, valamint sabar (szólóhangszer, amely a felvételen nem látható, mert az egyik bugarabu takarja, de a hangja jól kivehető): |
|
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/GvUg1nsXxg0 height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> | <websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/-eAitLpsYJc height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> |
A szenegambiai mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro, a két másik hangszer, a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés, tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, a hasonló nevű és hozzá kapcsolódó tánccal összefüggésben. A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.
Kapcsolódó szócikkek
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban
- Djembe (jembe)
- 10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke
- Tama (tamani)
