Difference between revisions of "Kutiro"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
|||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
</table> | </table> | ||
<br> | <br> | ||
| − | A szenegambiai mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro | + | A szenegambiai (a mai Szenegál és Gambia területén) mande-ajkú népek, a mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro és a két másik a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés: tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, mely a hasonló nevű, és hozzá kapcsolódó táncra referál. <br> |
| + | A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében. | ||
| + | <table align=center><tr><td>Bugarabu:</td><td>Jola ritmus és tánc Szenegálból:</td> | ||
| + | <tr><center> | ||
| + | <websiteFrame> | ||
| + | website=http://www.youtube.com/embed/ukaQTmdcu7o | ||
| + | height=290 | ||
| + | width=380 | ||
| + | border=0 | ||
| + | scroll=no | ||
| + | </websiteFrame> | ||
| + | </center><td></td><td><center> | ||
| + | <websiteFrame> | ||
| + | website=http://www.youtube.com/embed/XxXx8pa8jOk | ||
| + | height=290 | ||
| + | width=380 | ||
| + | border=0 | ||
| + | scroll=no | ||
| + | </websiteFrame> | ||
| + | </center></td><br><br> | ||
| + | A játék alatt a derekukon viselt kolompok (jawungo) szintén mind a mandinkáknál, és a joláknál is elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik (balafon) körében. | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
A lap 2011. június 27., 10:34-kori változata
| Mandinka ritmus Gambiából: | Bugarabu és kutiro, valamint sabar (szólóhangszer, amely a felvételen nem látható, mert az egyik bugarabu takarja, de a hangja jól kivehető): |
|
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/GvUg1nsXxg0 height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> | <websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/-eAitLpsYJc height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> |
A szenegambiai (a mai Szenegál és Gambia területén) mande-ajkú népek, a mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro és a két másik a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés: tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, mely a hasonló nevű, és hozzá kapcsolódó táncra referál.
A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.
| Bugarabu: | Jola ritmus és tánc Szenegálból: |
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/XxXx8pa8jOk height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> |
