Difference between revisions of "Tama (tamani, a mande beszélődob)"
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb [[:Kategória:Mandék|előfordulása]] a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso [[Bala (balafon)|bala]] mellett őriznek.<br> | A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb [[:Kategória:Mandék|előfordulása]] a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso [[Bala (balafon)|bala]] mellett őriznek.<br> | ||
| − | A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke | + | A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|dundun]] kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.<br>Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk. <br><br> |
| − | |dundun]] kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.<br>Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk. <br><br> | + | <table align=center><tr><td width=60%> |
| − | <table align=center><tr><td width= | + | |
<center> | <center> | ||
<websiteFrame> | <websiteFrame> | ||
| 32. sor: | 31. sor: | ||
</websiteFrame> | </websiteFrame> | ||
</center></td><tr> | </center></td><tr> | ||
| − | <td width= | + | <td width=60% align=center> |
''Thione Diop szólózik a tamán. A felvétel Szenegálban készült.<br> Őt Papemodou Diop, Ousemane N’Diaye, és Abdoulaye N’Diaye kísérik. <br>A videóban sabar is látható és hallható,<br> amely dob Szenegál jellemző hangszere.''</td> | ''Thione Diop szólózik a tamán. A felvétel Szenegálban készült.<br> Őt Papemodou Diop, Ousemane N’Diaye, és Abdoulaye N’Diaye kísérik. <br>A videóban sabar is látható és hallható,<br> amely dob Szenegál jellemző hangszere.''</td> | ||
| − | <td width=50%> | + | <td width=50% align=center> |
''Remek tama-szólót láthatunk és hallhatunk szintén Szenegálból.<br> Az aláfestő dobok a sabar és a djembe.''</td></table> | ''Remek tama-szólót láthatunk és hallhatunk szintén Szenegálból.<br> Az aláfestő dobok a sabar és a djembe.''</td></table> | ||
<br><br> | <br><br> | ||
| 45. sor: | 44. sor: | ||
border=0 | border=0 | ||
scroll=no | scroll=no | ||
| − | </websiteFrame> | + | </websiteFrame></center> |
| − | </center></td><td width=50%><center> | + | </td><td width=50%><center> |
<websiteFrame> | <websiteFrame> | ||
website=http://www.youtube.com/embed/ehuMUfebPTE | website=http://www.youtube.com/embed/ehuMUfebPTE | ||
| 54. sor: | 53. sor: | ||
scroll=no | scroll=no | ||
</websiteFrame> | </websiteFrame> | ||
| − | </center></td><tr><td width= | + | </center></td><tr><td width=60% align=center> |
''Pape Diouf bemutatja a tamát''</td><td width=50%>''Tamani és djembe együtt''</td></table> | ''Pape Diouf bemutatja a tamát''</td><td width=50%>''Tamani és djembe együtt''</td></table> | ||
<br><br> | <br><br> | ||
| 66. sor: | 65. sor: | ||
</websiteFrame> | </websiteFrame> | ||
</center> | </center> | ||
| − | <div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div> | + | <div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div> |
A lap 2011. június 28., 07:46-kori változata
|
Tama | |
|
| |
| Név | Tama |
| Dátum | |
| Zenei kultúra | Nyugat-Afrika |
| Hangszercsoport | Idiofon hangszerek |
| Forrás | |
A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb előfordulása a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso bala mellett őriznek.
A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a dundun kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.
Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk.
|
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/k6o5rkMtRTU height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> |
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/dQOzuaJ0p-4 height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> |
|
Thione Diop szólózik a tamán. A felvétel Szenegálban készült. Őt Papemodou Diop, Ousemane N’Diaye, és Abdoulaye N’Diaye kísérik. A videóban sabar is látható és hallható, amely dob Szenegál jellemző hangszere. |
Remek tama-szólót láthatunk és hallhatunk szintén Szenegálból. Az aláfestő dobok a sabar és a djembe. |
|
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/2ssw4ehw33c height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> | <websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/ehuMUfebPTE height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame> |
| Pape Diouf bemutatja a tamát | Tamani és djembe együtt |
<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/p9DQKnlDOKI height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame>
Számos koncertet ad a világ minden részén.
