Difference between revisions of "Kezdőlap"

(jav.)
(nyitólap frissítés, statisztikai frissítés)
27. sor: 27. sor:
 
{{Kezdőlap rovat
 
{{Kezdőlap rovat
 
| szín = #A53529
 
| szín = #A53529
| cím = Kulturális jellemzők Ausztráliában
+
| cím = A magyar népzene meghatározása, felosztása
| tartalom = [[Fájl: Bennszulott.jpg|bélyegkép|balra|Az ausztrál őslakosok zászlója]] Az ausztrál őslakosok az emberi kultúra legősibb és legtovább érintetlenül maradt ágát képviselik. Mára - jobbára a modern, nyugati kultúra hatására - sajnos ennek az ősi tradíciónak nagy része elveszett, vagy megcsonkított változatban él tovább. Eredeti formájára, mely pár száz évvel ezelőtt, a kontinens gyarmatosításának hajnalán létezett – már csak következtetni tudunk. A kolonizáció első évtizedeiből származó, az őslakókról szóló beszámolók és kutatások a társadalmi és szociális életre koncentrálnak; a zenéről kevés szó esik bennük. Az 1800-as évek első felétől kezdve az új, elnyomó kultúrának köszönhetően, a kontinens délkeleti részeiből kiindulva, majd nyugat, észak-nyugat és észak felé haladva, az őslakosok kultúrája gyors hanyatlásnak indult. Mire az 1900-as évek elején, a „művészeti formákra” koncentrálva megindultak a kutatások, Ausztrália hatalmas területeiről törzsek százai tűntek el – végleg. [[Kulturális jellemzők Ausztráliában|tovább >>]]
+
| tartalom = Bartók úgy határozta meg a népdalt, mint amit „sokan és sokáig énekeltek”. E népszerű meghatározás mögött a népdalnak olyan elsődleges élete van, melyben a „nép” elnevezést igénylő társadalmi rétegek (pásztorok, iparosok, bányászok, katonák stb.) azt közvetlen tulajdonul használják, alakítják és szájhagyományozás útján adják tovább. [[A magyar népzene meghatározása, felosztása|tovább >>]]
 
}}
 
}}
  
 
{{Kezdőlap rovat
 
{{Kezdőlap rovat
 
| szín = #A53529
 
| szín = #A53529
| cím = Gricsöpa
+
| cím = Kalimba
| tartalom = Gricsöpa (t: sgri-mchod-pa) éneklő edény (singing bowls). Az éneklő edény eredtét tekintve egy a buddhista oltáron felajánlási tálként használatos szakrális eszközből, a tingből (t: ting) avanzsálódott hangszerré. [[Gricsöpa|tovább >>]]
+
| tartalom = [[Fájl: kalimba3.jpg|bélyegkép|balra|Kalimba a latin térségből. Pablo Alberto Salguero Quiles fotója.]] A kalimba vagy hüvelykzongora [http://hu.wikipedia.org/wiki/Idiofon_hangszerek idiofon] afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. [[:kategória:Dél-Afrika|Afrika]] szubszaharai területein, illetve [[:kategória:Latin-Amerika|Latin-Amerikában]] található meg. A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg.  Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. [[Kalimba|tovább >>]]
 
}}
 
}}
  
 
{{Kezdőlap rovat
 
{{Kezdőlap rovat
 
| szín = #A53529
 
| szín = #A53529
| cím = Az ausztrál zene általános jellemzői
+
| cím = Kulturális jellemzők Ausztráliában
| tartalom = [[Fájl: Keregfestmeny.jpg|bélyegkép|balra|Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet)]] Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.<br><br> Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. [[Az ausztrál zene általános jellemzői|tovább >>]]
+
| tartalom = [[Fájl: Bennszulott.jpg|bélyegkép|balra|Az ausztrál őslakosok zászlója]] Az ausztrál őslakosok az emberi kultúra legősibb és legtovább érintetlenül maradt ágát képviselik. Mára - jobbára a modern, nyugati kultúra hatására - sajnos ennek az ősi tradíciónak nagy része elveszett, vagy megcsonkított változatban él tovább. Eredeti formájára, mely pár száz évvel ezelőtt, a kontinens gyarmatosításának hajnalán létezett – már csak következtetni tudunk. A kolonizáció első évtizedeiből származó, az őslakókról szóló beszámolók és kutatások a társadalmi és szociális életre koncentrálnak; a zenéről kevés szó esik bennük. Az 1800-as évek első felétől kezdve az új, elnyomó kultúrának köszönhetően, a kontinens délkeleti részeiből kiindulva, majd nyugat, észak-nyugat és észak felé haladva, az őslakosok kultúrája gyors hanyatlásnak indult. Mire az 1900-as évek elején, a „művészeti formákra” koncentrálva megindultak a kutatások, Ausztrália hatalmas területeiről törzsek százai tűntek el – végleg. [[Kulturális jellemzők Ausztráliában|tovább >>]]
 
}}
 
}}
  
 
{{Kezdőlap rovat
 
{{Kezdőlap rovat
 
| szín = #A53529
 
| szín = #A53529
| cím = Rumba
+
| cím = Az ausztrál zene általános jellemzői
| tartalom = [[Fájl: rumba1.jpg|bélyegkép|jobbra|Latin táncbajnoskág döntője, 2005, USA. Fotó: Valentin Chmerkovskiy és Valeriya Kozharinova. Szerző: Tendancer.]] A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről beszélünk, amely nem azonos a báltermi rumbával, illetve afrikai névrokonával. A kubai rumba Havanna szegénynegyedeiben, kikötőiben, valamint Matanzas tartományban jött létre a 19. század vége körül. A spanyol gyarmatosítók által a szigetre hozott zenei kultúra és az afrikai rabszolgák tradicionális zenéi egyaránt hatással voltak rá.<br /><br />A fekete lakosság szegény rétegei a szertartásos zenék mellett egy olyan zenei formát hoztak létre, amelyben megjelenhettek a hétköznapi életük történései, valamint reflektálhattak szociális és politikai eseményekre is. A rumba különféle stílusai gúnyos történeteket mesélnek korrupt kormányzókról, búslakodnak egy elárult szerelem miatt, vagy éppen hétköznapi témákat emelnek szürreális magasságokba az improvizáció segítségével. [[Rumba|tovább >>]]
+
| tartalom = [[Fájl: Keregfestmeny.jpg|bélyegkép|balra|Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet)]] Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.<br><br> Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. [[Az ausztrál zene általános jellemzői|tovább >>]]
}}
+
 
+
{{Kezdőlap rovat
+
| szín = #A53529
+
| cím = Ritmusverő fa
+
| tartalom = [[Fájl:Ritmusverő_fa.jpg|100 px|bélyegkép|jobbra|'''Ritmusverő fa'''<br>Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.<br> Fotó: Korecz Márk]] A legelterjedtebb [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. [[Ritmusverő fa|tovább >>]]<br><br>
+
{{Zenelejátszó
+
| fájlnév = I2.mp3‎
+
| cím = Mook Mook (részlet)
+
| alcím = A ritmusverő fa használata, wongga stílus.<br> Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.<br> Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. <br>Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)
+
}}
+
 
}}
 
}}
  
69. sor: 58. sor:
 
{{Kezdőlap rovat
 
{{Kezdőlap rovat
 
| szín = #A53529
 
| szín = #A53529
| cím = Legnépszerűbb lapjaink 2011. szeptember 27-ig
+
| cím = Legnépszerűbb lapjaink 2011. október 24-ig
 
| tartalom =  
 
| tartalom =  
 
<ul>
 
<ul>
<li> [[Hangszerek Ausztráliában]] (1016 megtekintés)
+
<li> [[Hangszerek Ausztráliában]] (1060 megtekintés)
<li> [[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] (637 megtekintés)
+
<li> [[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] (669 megtekintés)
<li> [[Az ausztrál zene általános jellemzői]] (589 megtekintés)
+
<li> [[Az ausztrál zene általános jellemzői]] (634 megtekintés)
<li> [[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] (531 megtekintés)
+
<li> [[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] (567 megtekintés)
<li> [[Néhány előadási és zenei stílus Ausztrália északi részéről]] ‎(510 megtekintés)
+
<li> [[Néhány előadási és zenei stílus Ausztrália északi részéről]] ‎(539 megtekintés)
<li> [[Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu]] ‎(383 megtekintés)
+
<li> [[Kulturális jellemzők Ausztráliában]] (433 megtekintés)
 +
<li> [[Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu]] ‎(428 megtekintés)
 
</ul>
 
</ul>
 
}}
 
}}

A lap 2011. október 24., 17:30-kori változata

Üdvözöljük a Népzenetár oldalán!
Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keressenek a folyamatosan bővülő szócikkeink között. Szócikkeink száma: 351

A magyar népzene meghatározása, felosztása

Bartók úgy határozta meg a népdalt, mint amit „sokan és sokáig énekeltek”. E népszerű meghatározás mögött a népdalnak olyan elsődleges élete van, melyben a „nép” elnevezést igénylő társadalmi rétegek (pásztorok, iparosok, bányászok, katonák stb.) azt közvetlen tulajdonul használják, alakítják és szájhagyományozás útján adják tovább. tovább >>

Kalimba
Kalimba a latin térségből. Pablo Alberto Salguero Quiles fotója.
A kalimba vagy hüvelykzongora idiofon afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. Afrika szubszaharai területein, illetve Latin-Amerikában található meg. A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg. Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. tovább >>
Kulturális jellemzők Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok zászlója
Az ausztrál őslakosok az emberi kultúra legősibb és legtovább érintetlenül maradt ágát képviselik. Mára - jobbára a modern, nyugati kultúra hatására - sajnos ennek az ősi tradíciónak nagy része elveszett, vagy megcsonkított változatban él tovább. Eredeti formájára, mely pár száz évvel ezelőtt, a kontinens gyarmatosításának hajnalán létezett – már csak következtetni tudunk. A kolonizáció első évtizedeiből származó, az őslakókról szóló beszámolók és kutatások a társadalmi és szociális életre koncentrálnak; a zenéről kevés szó esik bennük. Az 1800-as évek első felétől kezdve az új, elnyomó kultúrának köszönhetően, a kontinens délkeleti részeiből kiindulva, majd nyugat, észak-nyugat és észak felé haladva, az őslakosok kultúrája gyors hanyatlásnak indult. Mire az 1900-as évek elején, a „művészeti formákra” koncentrálva megindultak a kutatások, Ausztrália hatalmas területeiről törzsek százai tűntek el – végleg. tovább >>
Az ausztrál zene általános jellemzői
Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet)
Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.

Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. tovább >>

Kategóriák


Legnépszerűbb lapjaink 2011. október 24-ig

A Népzenetár a Föld népeinek zenéit mutatja be rendszerezetten, közérthető formában.
Anyagát zenei szakemberek készítették, jól alkalmazható oktatási és önművelődési célokra egyaránt.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek.hu

A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Ujmagyarorszag.gif

Személyes eszközök