Difference between revisions of "Kutiro"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (11 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A szenegambiai mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro | + | <table align=center><tr> |
| + | <td> | ||
| + | {{#ev:youtube|GvUg1nsXxg0|380|center|Mandinka ritmus Gambiából<br><br>}} | ||
| + | </td> | ||
| + | <td> | ||
| + | {{#ev:youtube|-eAitLpsYJc|380|center|Bugarabu és kutiro, valamint sabar (szólóhangszer, amely a felvételen nem látható, mert az egyik bugarabu takarja, de a hangja jól kivehető)}} | ||
| + | </td> | ||
| + | </tr> | ||
| + | </table> | ||
| + | <br> | ||
| + | A szenegambiai (a mai Szenegál és Gambia területén) mande-ajkú népek, a mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro és a két másik a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés: tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, mely a hasonló nevű, és hozzá kapcsolódó táncra referál. <br> | ||
| + | A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében. | ||
| + | <table align=center> | ||
| + | <tr> | ||
| + | <td> | ||
| + | {{#ev:youtube|ukaQTmdcu7o|380|center|Bugarabu}} | ||
| + | </td> | ||
| + | <td> | ||
| + | {{#ev:youtube|XxXx8pa8jOk|380|center|Jola ritmus és tánc Szenegálból}} | ||
| + | </td> | ||
| + | </tr> | ||
| + | </table><br> | ||
| + | A játék alatt a derekukon viselt kolompok (jawungo) szintén mind a mandinkáknál, és a joláknál is elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik (balafon) körében. | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]] | + | *[[8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]] |
*[[Djembe (jembe)]] | *[[Djembe (jembe)]] | ||
| − | *[[A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] | + | *[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] |
*[[Tama (tamani)]] | *[[Tama (tamani)]] | ||
[[KAtegória:mandék]] | [[KAtegória:mandék]] | ||
| + | [[Kategória:mandinkák]] | ||
[[Kategória:Hangszerek]] | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
| + | [[Kategória:Membranofon hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:07-kori változata
|
Mandinka ritmus Gambiából |
Bugarabu és kutiro, valamint sabar (szólóhangszer, amely a felvételen nem látható, mert az egyik bugarabu takarja, de a hangja jól kivehető) |
A szenegambiai (a mai Szenegál és Gambia területén) mande-ajkú népek, a mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro és a két másik a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés: tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, mely a hasonló nevű, és hozzá kapcsolódó táncra referál.
A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.
|
Bugarabu |
Jola ritmus és tánc Szenegálból |
A játék alatt a derekukon viselt kolompok (jawungo) szintén mind a mandinkáknál, és a joláknál is elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik (balafon) körében.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban
- Djembe (jembe)
- 10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke
- Tama (tamani)
