Difference between revisions of "Kutiro"

a (Levédte a(z) Kutiro lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)))
(EmbedVideo csere)
 
(10 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
A szenegambiai mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro, a két másik hangszer, a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés, tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, a hasonló nevű és hozzá kapcsolódó tánccal összefüggésben. A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.
+
<table align=center><tr>
 +
<td>
 +
  {{#ev:youtube|GvUg1nsXxg0|380|center|Mandinka ritmus Gambiából<br><br>}}
 +
</td>
 +
<td>
 +
  {{#ev:youtube|-eAitLpsYJc|380|center|Bugarabu és kutiro, valamint sabar (szólóhangszer, amely a felvételen nem látható, mert az egyik bugarabu takarja, de a hangja jól kivehető)}}
 +
</td>
 +
</tr>
 +
</table>
 +
<br>
 +
A szenegambiai (a mai Szenegál és Gambia területén) mande-ajkú népek, a mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro és a két másik a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés: tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, mely a hasonló nevű, és hozzá kapcsolódó táncra referál. <br>
 +
A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.
  
 +
<table align=center>
 +
<tr>
 +
<td>
 +
  {{#ev:youtube|ukaQTmdcu7o|380|center|Bugarabu}}
 +
</td>
 +
<td>
 +
  {{#ev:youtube|XxXx8pa8jOk|380|center|Jola ritmus és tánc Szenegálból}}
 +
</td>
 +
</tr>
 +
</table><br>
 +
A játék alatt a derekukon viselt kolompok (jawungo) szintén mind a mandinkáknál, és a joláknál is elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik (balafon) körében.
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
 
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
−
*[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
+
*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
−
*[[A mande eredet]]
+
*[[2. A mande eredet]]
−
*[[A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]]
+
*[[8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]]
 
*[[Djembe (jembe)]]
 
*[[Djembe (jembe)]]
−
*[[A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
+
*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
 
*[[Tama (tamani)]]
 
*[[Tama (tamani)]]
  
 
[[KAtegória:mandék]]
 
[[KAtegória:mandék]]
 +
[[Kategória:mandinkák]]
 
[[Kategória:Hangszerek]]
 
[[Kategória:Hangszerek]]
 +
[[Kategória:Membranofon hangszerek]]

A lap jelenlegi, 2013. április 3., 10:07-kori változata

Mandinka ritmus Gambiából
Bugarabu és kutiro, valamint sabar (szólóhangszer, amely a felvételen nem látható, mert az egyik bugarabu takarja, de a hangja jól kivehető)


A szenegambiai (a mai Szenegál és Gambia területén) mande-ajkú népek, a mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro és a két másik a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés: tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, mely a hasonló nevű, és hozzá kapcsolódó táncra referál.
A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.

Bugarabu
Jola ritmus és tánc Szenegálból

A játék alatt a derekukon viselt kolompok (jawungo) szintén mind a mandinkáknál, és a joláknál is elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik (balafon) körében.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök