Difference between revisions of "Sangban"
a (Levédte a(z) Sangban lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A sangban a mande basszusdobok [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|hármas szettjének]] egyik tagja, kísérőhangszerként használják. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a [[Kenkeni|kenkeni]], a középső méretű a sangban és a legnagyobb a [[Dundun|dundun]] (vagy dundunba). A sangban egy kontra-basszus, az vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A sangban fatestét, akár a basszus-hangszerek többi tagját (kenkeni, dundun) egy fatörzsből faragják, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek. <br> | A sangban a mande basszusdobok [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|hármas szettjének]] egyik tagja, kísérőhangszerként használják. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a [[Kenkeni|kenkeni]], a középső méretű a sangban és a legnagyobb a [[Dundun|dundun]] (vagy dundunba). A sangban egy kontra-basszus, az vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A sangban fatestét, akár a basszus-hangszerek többi tagját (kenkeni, dundun) egy fatörzsből faragják, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek. <br> | ||
A ritmusok többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A sangban, akár a dundun, mikor alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ám néhol a variációk kibővülnek, és a különböző patternek között szóló-improvizációt építenek a játékába. Egy gyakorlott dundun, vagy sangban-játékos keze alatt valóságos lüktetéssé alakulnak a ritmusképletek, s e hullámzó alap adja a lelkét a ráépülő djembe-játéknak.<br> | A ritmusok többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A sangban, akár a dundun, mikor alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ám néhol a variációk kibővülnek, és a különböző patternek között szóló-improvizációt építenek a játékába. Egy gyakorlott dundun, vagy sangban-játékos keze alatt valóságos lüktetéssé alakulnak a ritmusképletek, s e hullámzó alap adja a lelkét a ráépülő djembe-játéknak.<br> | ||
| − | + | {{#ev:youtube|U-mIqdVXygY|380|center|A videón bemutatásra kerül a kuku nevű ritmus dundun-része, ahogyan azt Guineában játsszák.}} | |
| − | + | <br> | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ==Kapcsolódó szócikkek== | |
| − | + | *[[Djembe (jembe)]] | |
| + | *[[9. A mande dobokról általában]] | ||
| + | *[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] | ||
| + | *[[Dundun]] | ||
| + | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
| + | [[Kategória:Membranofon hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 10:10-kori változata
A sangban a mande basszusdobok hármas szettjének egyik tagja, kísérőhangszerként használják. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). A sangban egy kontra-basszus, az vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A sangban fatestét, akár a basszus-hangszerek többi tagját (kenkeni, dundun) egy fatörzsből faragják, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek.
A ritmusok többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A sangban, akár a dundun, mikor alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ám néhol a variációk kibővülnek, és a különböző patternek között szóló-improvizációt építenek a játékába. Egy gyakorlott dundun, vagy sangban-játékos keze alatt valóságos lüktetéssé alakulnak a ritmusképletek, s e hullámzó alap adja a lelkét a ráépülő djembe-játéknak.
