Difference between revisions of "Tama (tamani, a mande beszélődob)"
(Fszek saját video link) |
|||
| (21 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb előfordulása a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso bala mellett őriznek | + | {{Hangszer infobox |
| − | A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a dundun kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza. Manapság a tamát a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség. | + | |kép = [[Fájl:Tama2.jpg|220px]] |
| − | Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk. <br><br> | + | |képaláírás = |
| + | |név = Tama | ||
| + | |dátum = | ||
| + | |zenei kultúra = Nyugat-Afrika | ||
| + | |hangszercsoport = [[:Kategória:Idiofon hangszerek|Idiofon hangszerek]] | ||
| + | |forrás = | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb [[:Kategória:Mandék|előfordulása]] a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso [[Bala (balafon)|bala]] mellett őriznek.<br> | ||
| + | A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|dundun]] kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.<br>Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk. <br><br> | ||
| + | <table align=center><tr><td width=60%> | ||
| + | {{#ev:youtube|k6o5rkMtRTU|380|center|}} | ||
| + | </td> | ||
| + | <td width=50%> | ||
| + | {{#ev:youtube|dQOzuaJ0p-4|380|center|}} | ||
| + | </td><tr> | ||
| + | <td width=60% align=center> | ||
| + | ''Thione Diop szólózik a tamán. A felvétel Szenegálban készült.<br> Őt Papemodou Diop, Ousemane N’Diaye, és Abdoulaye N’Diaye kísérik. <br>A videóban sabar is látható és hallható,<br> amely dob Szenegál jellemző hangszere.''</td> | ||
| + | <td width=50% align=center> | ||
| + | ''Remek tama-szólót láthatunk és hallhatunk szintén Szenegálból.<br> Az aláfestő dobok a sabar és a djembe.''</td></table> | ||
| + | <br><br> | ||
| + | <table align=center><tr><td width=60%> | ||
| + | {{#ev:youtube|2ssw4ehw33c|380|center|}} | ||
| + | </td><td width=50%> | ||
| + | {{#ev:youtube|ehuMUfebPTE|380|center|}} | ||
| + | </td><tr><td width=60% align=center> | ||
| + | ''Pape Diouf bemutatja a tamát''</td><td width=50%>''Tamani és djembe együtt''</td></table> | ||
| + | <br><br> | ||
| + | |||
| + | {{#ev:youtube|p9DQKnlDOKI|380|center|Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.}} | ||
| + | |||
| + | Virtuóz tama játék: | ||
| + | |||
| + | <div align=center>[http://www.fszek.hu/~videotar/afrosound/tama.html Tama játék]<br><i>(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)</i></div><br> | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A mande osztályrendszer]] | + | *[[3. A mande osztályrendszer]] |
| − | *[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] | + | *[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] |
| − | *[[A mande dobokról általában]] | + | *[[9. A mande dobokról általában]] |
[[Kategória:Mandék]] | [[Kategória:Mandék]] | ||
[[Kategória:Hangszerek]] | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 13:26-kori változata
|
Tama | |
|
| |
| Név | Tama |
| Dátum | |
| Zenei kultúra | Nyugat-Afrika |
| Hangszercsoport | Idiofon hangszerek |
| Forrás | |
A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb előfordulása a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso bala mellett őriznek.
A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a dundun kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.
Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk.
|
|
|
|
Thione Diop szólózik a tamán. A felvétel Szenegálban készült. Őt Papemodou Diop, Ousemane N’Diaye, és Abdoulaye N’Diaye kísérik. A videóban sabar is látható és hallható, amely dob Szenegál jellemző hangszere. |
Remek tama-szólót láthatunk és hallhatunk szintén Szenegálból. Az aláfestő dobok a sabar és a djembe. |
|
|
|
| Pape Diouf bemutatja a tamát | Tamani és djembe együtt |
Számos koncertet ad a világ minden részén.
Virtuóz tama játék:
(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)
