Tibeti hangszerek

Az akusztikus elvek alapján a tibeti hangszereket (t: rol-cha), négy osztályba lehet sorolni: aerofon, membranofon, idiofon és chordofon hangszerek csoportjaiba. Az aerofon család közös jellemzője, hogy bennük a hangot a levegő rezgése hozza létre. Ide tartoznak a fúvós hangszerek. A rezonáló test készülhet fából, fémből és csontból. A hangmagasságot a hangszer hossza határozza meg, ezt lyukakkal lehet változtathatóvá tenni. A zenész (t: rol-mo-pa) a játék során az ujjrenddel és az ajkak nyomásával változtathatja a hangmagasságot. A membranofon hangszerek közös sajátossága, hogy a hangot egy kifeszített bőr vagy membrán adja, mely egy zárt rezonáló testre van erősítve. Ebbe a családba tartoznak a dobok. Az idiofon csoport tibeti hangszereinél rázással vagy ütéssel hozzák létre a hangot. Ezeknek nincs rögzített rezonáló teste. Ide sorolhatjuk a harangokat, cintányérokat és xilofonokat. A chordofon hangszereknél egy vagy több húr (t: skud-pa) rezgése hozza létre a hangot. Ebbe a hangszercsaládba tartoznak a különféle húros hangszerek, Tibetben ezek közül a lantot és a fidulát, és a cimbalmot használják.

Aerofon hangszerek

cshupang (t: mchu-sprang vagy dre-gling) - népi fuvola
dungkar (t: dung-dkar, sz: śankha, m: čaγan buree, цаган бурєє) - kagylókürt
dzaling (t: dza-gling) - agyagból készült madársíp
gyaling (t: rgya-ling) - tibeti oboa
kangdung, kangling (t: rkang-dung, rkang-gling) - lábszárcsont trombita
limpu (t: lim-bu) - fuvola
szangdung (t: zangs-dung vagy rag-dung) - réz trombita vagy rituális trombita
szangkang (t: zang-rkang) - vörösréz kürt

Membranofon hangszerek

nga (t: rnga) - dob
dzanga (t: rdza-rnga) - dob
ngadum (t: rnga-zlum) - dob
thünga (t: thun-rnga) - meditációs dob
könga (t: mgon-rnga) - védelmező dob
ngacsen (t: rnga-chen) - nagydob
laknga (t: lag-rnga) - kézi-dob
damaru (t: ḍa-ma-ru sz: damaru, m: damar, дамар) - homokóra alakú koponyadob
csénga (t: phyed-rnga) - egyfenekű dob

Idiofon hangszerek

kharnga (t: ’khar-rnga vagy rgya-nga) - tibeti gong
rölmo (t: rol-mo vagy ma-ni-ma) - cintányér
szilnyen (t: sil-snyan) - cintányér
tingse (t: ting-shas, ting-shags, m: denšik, дєнших) - kicsi cintányér
kimpala vagy kimbala (t: kim-pa-la, kim-ba-la) - cintányér
dilpu (t: dril-bu, sz: ghaṇṭā) - oltárcsengő vagy kéziharang
sang (t: gshang) - lapos harang
gricsöpa (t: sgri-mchod-pa) - éneklő edény, hangtál

Chordofon hangszerek

pivang (t: pi-lbang) - tibeti nyárshegedű
dranyen (t: sgra-snyan) - tibeti hosszúnyakú lant