Difference between revisions of "Kezdőlap"
23. sor: | 23. sor: | ||
</div> | </div> | ||
|} | |} | ||
+ | |||
{{Szerkesztés alatt}} | {{Szerkesztés alatt}} | ||
+ | <!-- --> | ||
+ | {| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:100%; margin:10px -5px;" | ||
+ | | valign="top" style="width:70%; border:solid 1px #999999;" | | ||
+ | {{Kezdőlap rovat | ||
+ | | szín = #A53529 | ||
+ | | cím = Bluegrass | ||
+ | | tartalom = A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei stílus, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. [[Bluegrass|tovább >>]] | ||
+ | }} | ||
− | + | {{Kezdőlap rovat | |
+ | | szín = #A53529 | ||
+ | | cím = Flamenco | ||
+ | | tartalom = Andalúzia népzenéjét szokás a ''flamencóval'' azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé. [[Flamenco|tovább >>]] | ||
+ | }} | ||
+ | {{Kezdőlap rovat | ||
+ | | szín = #A53529 | ||
+ | | cím = Ritmusverő fa | ||
+ | | tartalom = [[Fájl:Ritmusverő_fa.jpg|100 px|bélyegkép|jobbra|'''Ritmusverő fa'''<br>Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.<br> Fotó: Korecz Márk]] A legelterjedtebb [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. [[Ritmusverő fa|tovább >>]]<br><br> | ||
+ | {{Zenelejátszó | ||
+ | | fájlnév = I2.mp3 | ||
+ | | cím = Mook Mook (részlet) | ||
+ | | alcím = A ritmusverő fa használata, wongga stílus.<br> Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.<br> Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. <br>Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224) | ||
+ | }} | ||
+ | }} | ||
+ | {{Kezdőlap rovat | ||
+ | | szín = #A53529 | ||
+ | | cím = Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél | ||
+ | | tartalom = [[Fájl: t17.jpg|bélyegkép|balra|Fotó: Fehér Károly]] A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.<br><br>A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. [[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél|tovább >>]] | ||
+ | }} | ||
+ | {{Kezdőlap rovat | ||
+ | | szín = #A53529 | ||
+ | | cím = Hangszerek Ausztráliában | ||
+ | | tartalom = A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. [[Hangszerek Ausztráliában|tovább >>]] | ||
+ | }} | ||
+ | |||
+ | | valign="top" style="width:30%; border:solid 1px #999999; background-color:#FAECBD;" | | ||
+ | <b>Kategóriák</b> | ||
+ | <categorytree>Régiók</categorytree> | ||
<categorytree>Etnikum</categorytree> | <categorytree>Etnikum</categorytree> | ||
<categorytree>Ország</categorytree> | <categorytree>Ország</categorytree> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
{{Tudásdepó Expressz}} | {{Tudásdepó Expressz}} |
A lap 2011. június 2., 16:11-kori változata
Üdvözöljük a Népzenetár oldalán! |
A Népzenetár teljes anyaga fejlesztés és tesztelés alatt áll! |
|
Kategóriák [×] Aboriginálok
[×] Amerikai zsidók
[×] Amhara
[×] Arab
[×] Aymara indiánok
[×] Burjátok
[×] Dánok
[×] Evenkik
[×] Finnek
[×] Franciák
[×] Grúz
[×] Lettek
[×] Litvánok
[×] Magyarok
[×] Mandinkák
[×] Maninkák
[×] Ngunik
[×] Norvégok
[×] Németek
[×] Oroszok
[×] Osztrákok
[×] Perzsa
[×] Shonák
[×] Sothók
[×] Svájciak
[×] Svédek
[×] Szahák (jakutok)
[×] Szlovákok
[×] Tigrinya
[×] Tiwik
[×] Tofák
[×] Tsongák
[×] Tswanák
[×] Tuareg
[×] Török
[×] Ukránok
[×] Venda
[×] Xasonkák
[×] Yolnguk
[×] Észtek
[×] Argentína
[×] Ausztria
[×] Burkina Faso
[×] Chile
[×] Dánia
[×] Egyiptom
[×] Eritreia
[×] Etiópia
[×] Finnország
[×] Franciaország
[×] Gambia
[×] Grúzia
[×] Guinea
[×] Irán
[×] Kolumbia
[×] Lettország
[×] Libanon
[×] Litvánia
[×] Magyarország
[×] Mali
[×] Marokkó
[×] Norvégia
[×] Németország
[×] Oroszország
[×] Portugália
[×] Puerto Rico
[×] Svájc
[×] Svédország
[×] Szlovákia
[×] Szíria
[×] Tunézia
[×] Törökország
[×] Ukrajna
[×] Uruguay
[×] Észtország
[×] Írország
|
A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség |
|