|
|
65. sor: |
65. sor: |
| {{Kezdőlap rovat | | {{Kezdőlap rovat |
| | szín = #A53529 | | | szín = #A53529 |
− | | cím = Legnépszerűbb lapjaink 2013. január 13-ig | + | | cím = Legnépszerűbb lapjaink 2013. március 17-ig |
| | tartalom = | | | tartalom = |
| <ul> | | <ul> |
− | <li> [[Hangszerek Ausztráliában]] (1831 megtekintés)
| + | <li> [[Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu]] (2677 megtekintés) |
− | <li> [[Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu]] (1337 megtekintés) | + | <li> [[Hangszerek Ausztráliában]] (2208 megtekintés) |
− | <li> [[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] (1207 megtekintés) | + | <li> [[Az ausztrál zene általános jellemzői]] (1759 megtekintés) |
− | <li> [[Az ausztrál zene általános jellemzői]] (1171 megtekintés) | + | <li> [[Néhány előadási és zenei stílus Ausztrália északi részéről]] (1682 megtekintés) |
− | <li> [[Kulturális jellemzők Ausztráliában]] (1004 megtekintés) | + | <li> [[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]] (1398 megtekintés) |
− | <li> [[Kalimba]] (993 megtekintés) | + | <li> [[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] (1343 megtekintés) |
− | <li> [[Néhány előadási és zenei stílus Ausztrália északi részéről]] (899 megtekintés) | + | <li> [[Kulturális jellemzők Ausztráliában]] (1137 megtekintés) |
− | <li> [[Kelet-, Északkelet-Arnhem-föld zenéi]] (887 megtekintés) | + | <li> [[Kalimba]] (1076 megtekintés) |
− | <li> [[Indiai hangszerek]] (789 megtekintés) | + | <li> [[Indiai hangszerek]] (898 megtekintés) |
| </ul> | | </ul> |
| }} | | }} |
Angol népzene Észak-Amerikában
|
Az amerikai fehérek legkorábbi és legteljesebb hagyománya Nagy-Britanniából származik. Az amerikai dalok nagy része Angliából, Skóciából ered. Erre a zenei talapzatra épül az autentikus amerikai népdalkincs, amelyet brit minták alapján az amerikai kultúra jellegzetességei alakítanak tovább. Az amerikai angol hagyományban a legfontosabb dalok a balladák. Manapság elsősorban a keleti és déli területeken találkozunk velük, főként a New England és az Appalache viszonylag elszigetelt hegységeiben. tovább >>
|
Indiai hangszerek
|
Az indiai klasszikus zene hangszerei (mind az észak-, mind a dél-indiai klasszikus zenét tekintve) négy fő csoportra bonthatók: húros-pengetős, fúvós, vonós és ütőhangszerekre. A már említett, forrásműként kezelt szanszkrit írások számos hangszerről szólnak, olyanokról, amelyek pontos formáját ma már egyáltalán nem ismerjük. Ennek oka, hogy az indiai zenészek gyakran végeznek maguk jelentős módosításokat hangszereiken annak megfelelően, amilyen stiláris jegyek stílusukat jellemzik. tovább >>
|
Hangszerek Észtországban
|
A legősibb, egyben a régió specifikus hangszereinek egyike a finn kantele észt megfelelője: a kannel. A kannel trapéz alakú, eredetileg 5-7 húros pengetős hangszer. Bár hangszerek szép számban maradtak fenn, játékmódról, kompozíciókról információnk a korai időkből nincs. Újabb fajtáikon jellemzően szórakoztató táncmuzsikát játszottak. tovább >>
|
Kalimba
|
Kalimba a latin térségből. Pablo Alberto Salguero Quiles fotója. A kalimba vagy hüvelykzongora idiofon afrikai hangszer, igen jelentős az afrikai zenében, és nagyon sokféle fajtája létezik. Afrika szubszaharai területein, illetve Latin-Amerikában található meg. A kalimbát a vékony, fémből, fából vagy más anyagból készült nyelvecskék vibrációja szólaltatja meg. Akkor ad ki hangot, amikor az egyik oldalon (változatos módszerekkel) rögzített, a másik oldalon pedig szabadon álló lamellák (vagy nyelvecskék) vibrálni kezdenek, ahogy a játékos finoman lenyomja, majd felengedi őket. Bonyolultabb szerkezetű és technológiájú hüvelykzongorák csupán Afrika szub-szaharai részén fejlődtek ki. tovább >>
|
Az ausztrál zene általános jellemzői
|
Kéregfestmény Közép-Arnhem-földről (részlet) Mivel az őslakóknak nincs írott hagyománya, így tudásukat, a hitviláguk gerincét képező mítoszokat és történeteiket szájhagyomány útján adják tovább. E szóbeli hagyomány dalok formájában száll generációról generációra. Az őslakosok zenéjével kapcsolatban fontos megérteni azokat a zenei jegyeket és alapfogalmakat, melyek egy előadóban, előadók csoportjában, a hallgatóságban és e zenei hagyományokat kutatókban élnek a szélesebb körben értelmezett zenével kapcsolatban. Ezek nélkül nehéz lenne értelmezni, és esztétikailag értékelni Ausztrália zenei kultúráját.
Az emberi hangnak, a hang által artikulált szavaknak, az ezeket formába öntő dallamnak, illetve a mindezeket kísérő hangszereknek mágikus erejük van. Ezek az erők önmagukból fakadnak – nem imitációi, hanem hordozói, ha úgy tetszik, különböző aspektusai annak, amit az élet esszenciájaként fejezhetünk ki. tovább >>
|
|
Kategóriák
|
Legnépszerűbb lapjaink 2013. március 17-ig
|
|
|