Difference between revisions of "14.2. A modern mande zene"

A lap 2011. június 14., 14:39-kori változata

A jeliya, azaz a jelik tevékenysége nem változott, zeneileg is megtartották hagyományaikat, legfeljebb a szavak és kifejezések módosultak valamennyire. Maga az osztálytársadalom változott inkább. A jelik nemcsak a patrónusuk mellett énekeltek, hanem lemezfelvételeket készítettek, melyek azután a tengerentúlon is megjelentek. Az énekmondók a történelemből merítik mondanivalójukat, saját népük és földjük hagyományait viszik magukkal a nagyvilágba, habár a kisebb közösségek szűkebb történelmi megéneklése is a mai napig fennmaradt. Üzletembereknek, a korábbi horonok leszármazottjainak, akik különféle társadalmi posztokat töltenek be, ma is van saját jelijük, aki megénekli számukra a múltat, melyben őseik tetteiről mesélnek. Sokan feldolgozzák Sunjata történetét, akárcsak a múlt jelijei tették.
A modern mande zenei élet további nagy neveinek felsorolása közel sem teljes, ám az alábbi előadók között vannak nem jeli családból származó zenészek is, akik szintén saját hagyományaikból, szülőföldjük kultúrájából merítenek.

Boubacar Traore, xasonka gitáros neve Kayesból, Északnyugat-Maliból sokak számára csenghet ismerősen, lemezeit Európában és Amerikában is kiadták.
Vagy a vak Mamadou Bagayoko és Mariam Doumbia fülbemászó, jellegzetes pentatonos bamana (bambara) zenéje, melyben a gitárjáték a hat húros, pentatonos kamalen ngoni (ld. húros hangszerek) hagyományain alapul.
Itt említhetjük meg Baaba Maal és Ali Farka Touré énekes-zeneszerző gitárosokat, akik a Szahel-régió modern zenéjének meghatározó alakjai, habár előbbi észak-szenegáli, utóbbi songhai eredettel rendelkezik, a Timbuktu melletti Niafunkéból (Mali). Gitárjátékuk azonban alapvetően mande-típusúnak mondható. Ali Farka Touré blues-os játéka songhai és tuareg zenei elemeket, illetve hangulatot tükrözi, melyek nagyon is sajátosak azon a vidéken, ahonnan Touré származik.
Ali Farka touré és Toumani Diabaté:

<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/1PKdK_68r0A height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame>

A már elhunyt Ali Farka touré fia, Vieux Farka Touré:

<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/PvZHlgoYmJM height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame>


A modern mande zene további nagyjai:

  • Youssou N’Dour (Szenegál, énekes)
  • Dou Dou Ndiaye Rose (Szenegál, világhírű sabar-játékos)
  • Ba Cissoko
  • Baba Cissoko
  • Rokia Traoré (Mali)

Gambiában a gitár hatása nem olyan jelentős, ott inkább a kora dominál. Maliban és Guineában azonban annál inkább hangsúlyos. Maliban, főleg a Bamakotól északra lévő területeken közkedvelt, ahol a lantoknak nagy a szerepük, Guineában pedig Conakry környékén, ahol a bala tradíció jelentős. E hatások tették egyedülállóvá a kétfajta stílust, mert a jeli hagyományokon és repertoáron alapuló darabok gitár-verziói alapvető jelleget kapnak attól függően, hogy e darabok és előadásmódok mely területekről származnak.
Guineában különös kapcsolat van a gitár és a bala között. Számos bala-játékos játszik gitáron, hiszen sok gitáros kezdte balán a zenetanulmányait. Gyakran pedig a simbi zenei hagyományait, illetve hangzásvilágát komponálják át a gitárhoz, mellyel kitűnő kísérőjelleget adnak, az akár narratívabb, akár dallamosabb muzsikának. Ezzel a gitár gazdagítja a simbi szegényesebb dallamiságát, díszesebbé teszi azt, mely alapvetően nem a simbi sajátossága, a koninak azonban annál inkább. Az, hogy a simbi zenéje kevéssé dallamorientált, szemben a muszlim zenével, lehet annak is a bizonyítéka, hogy a vadász lant zenei világa a premuzulmán, tehát a muszlimok előtti szavannai zenei kultúrára reflektál.
Ahogyan már írtuk, a Mali, Bamakótól északabbra lévő területein élő gitárosokra leginkább a koni, vagy az ahhoz hasonló lantokon játszó jelik zenéje volt hatással. Sokan hasonló módon játszanak a gitáron, mint a jelik a lantokon. Mivel a muszlim hatás a legkorábban és legerősebben őket érte, így jelieik mélyhitű muszlimok, mely játékuk témáját és stílusát is erősen meghatározza. Ekképpen pedig a Szahel és a szavanna északi részeire jellemző gitár-játékra is e stílus hatott. Itt nagyon magas szinten művelt, gyors futamokkal díszített játékot találhatunk, mely inkább a muszlim zene sajátossága. A másik különbség, mely Mali és Guinea modern zenei stílusában észrevehető, hogy míg Guinea inkább bala-, addig Mali koni-orientáltabb. A bala ritmus- és dallamhangszer, történeti elbeszélés aláfestésére éppúgy használják, mint (dobos) táncelőadások alkalmával. A koni sokkal csendesebb, intimebb atmoszférájú, tánchoz való használata nem jellemző. Ezáltal pedig a mali maninka zene puhább, díszesebb dallamvilágú és összességében lágyabb, míg a guineai keményebb, ritmusorientáltabb és elevenebb. Ezek azonban nagy általánosítások, ahogy a mali zenében is találunk ritmusos darabokat, úgy a guineaiban is vannak melodikusabbak.
A modern nyugat-afrikai zene vibráló, hagyományos hangszeres koni, bala és kora zenéi előszeretettel fogadták be az újabb hangzásokat, azokat szervesen építették be kissé megújított repertoárjaikba. A hagyományos hangszerek mellett hallhatjuk a gitárt, az elektromos gitárt, bassusgitárt, az akusztikus dobot, trombitát, szaxofont, és a felsorolás még korántsem teljes. Műfajokat emeltek be a már meglévő hagyományokba, melyeket a saját ízlésüknek megfelelően átdolgoztak, és amelyek közül van néhány, mely azóta önálló műfajként szerepel – erre legjobb példa az afrikai blues.
Afrikanizálták a gitárt, melyen (túlnyomó többségben) a korábbi koni, bala és kora-játékosok játszanak.
Tudnunk kell azonban, hogy a jeli hangszerek jelentést hordoznak, mely szorosan összefügg a társadalommal, melybe játékosaik, a jelik is tartoznak. Különféle erőket jelenítenek meg, képviselnek. A gitár nem rendelkezik ilyen adottságokkal, hiszen anyaga már önmagában sem tartalmazza azon erőket, melyek a tradicionális hangszerek sajátjai (mind természetüknél fogva, mind készítőjük által). Az új hangszerek nem az afrikai föld szülöttjei, nincs bennük spirituális jelleg, mely nélkül ugyanazokat a hangokat, s velük a súlyokat (erőket) sem tartalmazhatják vagy foglalhatják magukba, nem idézhetik meg és nem irányíthatják, szemben a jeli, vagy a még korábbi hangszerekkel.
Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél:

<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/y5Nem-PNHLY height=290 width=380 border=0 scroll=no </websiteFrame>


Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök