Difference between revisions of "Koni"
 
(24 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
[[Fájl:Ngoni.jpg|bélyegkép|200 px|Ngoni]]
+
[[Fájl:Bassekou-kouyate.jpg|bélyegkép|balra|200 px|Bassekou Kouyate<ref>
−
A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a [[:Kategória:Mandék|mande]] területeken belül is eltérő. A maninkáknál ''koni'', a mandinkáknál ''kontingo'', a xasonkáknál ''koni'' vagy kontin, a bamanáknál ''ngoni'', illetve a soninkék ''gambareként'' ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni nagyban eltér a donso ngonitól.
+
Bassekou Kouyate sátra előtt ülve megpendíti a húrokat egy sivatagi fesztivál pihenőideje alatt: <br><br>
−
Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak (lásd marokkói zenénél), bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel.
+
{{#ev:youtube|jIvzR5NcjzU|480|center|}}
−
A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág [[Bendzsó (Észak-Amerika)|bendzsója]] a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető.
+
−
E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak.
+
−
E lantok lehettek a legrégebbi hangszerek, melyeken azok az énekmondók játszottak, akik nem használták a vadászok hárfaszerű hangszereit, mindazonáltal egyetlen jeli sem állítja, hogy ők használták volna a lantszerű hangszereket először, ahogyan azt pedig a [[bala]] hangszer (bala, balafon) esetében megteszik. A lant eredete, így e területen homályba vész.
+
 
<br><br>
 
<br><br>
 +
E másik videóban zenekarával a Ngoni Ba nevű formációjával. Két méretű ngonit is láthatunk, illetve hallhatunk. A jobb oldali immár modern, kulccsal hangolható. Bassekou (középen) hagyományos hangszerén játszik.<br><br>
 +
{{#ev:youtube|znH1DtD9UBE|480|center|}}
 +
</ref>]]
 +
A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali<ref>E videó Maliban készült, és a mesterek (Madu Koné és édesapja, Djeli Makan Koné)  Sunjata Keita, államalapító vadász történetét mesélik el{{#ev:youtube|Ef9gRL4n7U4|480|center|}}</ref> és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a [[:Kategória:Mandék|mande]] területeken belül is eltérő. A maninkáknál ''koni'', a mandinkáknál ''kontingo'', a xasonkáknál ''koni'' vagy kontin, a bamanáknál ''ngoni'', illetve a soninkék ''gambareként'' ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni <ref>Bamana ngoni blues{{#ev:youtube|gbxcAi6T1yE|480|center|}}</ref> nagyban eltér a donso ngonitól.<br>
 +
Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak, bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel. <br>
 +
A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág [[Bendzsó (Észak-Amerika)|bendzsója]] a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető. <br>
 +
E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak.<br>
 +
E lantok lehettek a legrégebbi hangszerek, melyeken azok az énekmondók játszottak, akik nem használták a vadászok hárfaszerű hangszereit, mindazonáltal egyetlen jeli sem állítja, hogy ők használták volna a lantszerű hangszereket először, ahogyan azt pedig a [[bala (balafon)]] hangszer (bala, balafon) esetében megteszik. A lant eredete, így e területen homályba vész.
 +
<br><br>
 +
 +
==A koni jellemzői, hangolása==
 +
 +
A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.<br>
  
−
'''A koni jellemzői, hangolása'''<br><br>
+
A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.<br><br>
  
−
A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A calabash rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.
+
==Kapcsolódó videók==
−
[[Fájl:Ngoni3.png|bélyegkép|200 px|Koni]]
+
<references/>
−
A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.
+
−
(Videoanyag: Kouyate)<br><br><br><br><br><br><br><br><br><br>
+
  
 +
==Kapcsolódó szócikkek==
 +
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
 +
*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
 +
*[[2. A mande eredet]]
 +
*[[3. A mande osztályrendszer]]
 +
*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]]
 +
*[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]]
 +
*[[Kora]]
 +
*[[Bala (balafon)]]
 +
*[[12. A mande zene és az iszlám]]
 +
*[[13. A mande zene modernkora - Helyi és nemzeti balettek]]
 +
*[[14.1. A modern mande zene]]
 +
*[[14.2. A modern mande zene]]
 +
*[[15. Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja]]
 +
*[[16. A mande zene Magyarországon]]
 +
*[[17. A nyugat-afrikai mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]]
 +
[[Kategória:Kordofon hangszerek]]
 
[[Kategória:Hangszerek]]
 
[[Kategória:Hangszerek]]
 +
[[Kategória:Mandék]]

A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:44-kori változata

Bassekou Kouyate[1]

A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali[2] és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a mande területeken belül is eltérő. A maninkáknál koni, a mandinkáknál kontingo, a xasonkáknál koni vagy kontin, a bamanáknál ngoni, illetve a soninkék gambareként ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni [3] nagyban eltér a donso ngonitól.
Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak, bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel.
A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág bendzsója a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető.
E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak.
E lantok lehettek a legrégebbi hangszerek, melyeken azok az énekmondók játszottak, akik nem használták a vadászok hárfaszerű hangszereit, mindazonáltal egyetlen jeli sem állítja, hogy ők használták volna a lantszerű hangszereket először, ahogyan azt pedig a bala (balafon) hangszer (bala, balafon) esetében megteszik. A lant eredete, így e területen homályba vész.

[szerkesztés] A koni jellemzői, hangolása

A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.

A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.

[szerkesztés] Kapcsolódó videók

  1. ↑ Bassekou Kouyate sátra előtt ülve megpendíti a húrokat egy sivatagi fesztivál pihenőideje alatt:



    E másik videóban zenekarával a Ngoni Ba nevű formációjával. Két méretű ngonit is láthatunk, illetve hallhatunk. A jobb oldali immár modern, kulccsal hangolható. Bassekou (középen) hagyományos hangszerén játszik.
  2. ↑ E videó Maliban készült, és a mesterek (Madu Koné és édesapja, Djeli Makan Koné) Sunjata Keita, államalapító vadász történetét mesélik el
  3. ↑ Bamana ngoni blues

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök