Difference between revisions of "Koni"
| (16 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | [[Fájl:Bassekou-kouyate.jpg|bélyegkép|balra|200 px|Bassekou Kouyate<ref> | |
| − | [[Fájl:Bassekou-kouyate.jpg|bélyegkép|balra|200 px|Bassekou Kouyate<ref>< | + | Bassekou Kouyate sátra előtt ülve megpendíti a húrokat egy sivatagi fesztivál pihenőideje alatt: <br><br> |
| − | < | + | {{#ev:youtube|jIvzR5NcjzU|480|center|}} |
| − | + | <br><br> | |
| − | + | E másik videóban zenekarával a Ngoni Ba nevű formációjával. Két méretű ngonit is láthatunk, illetve hallhatunk. A jobb oldali immár modern, kulccsal hangolható. Bassekou (középen) hagyományos hangszerén játszik.<br><br> | |
| − | + | {{#ev:youtube|znH1DtD9UBE|480|center|}} | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | < | + | |
| − | < | + | |
</ref>]] | </ref>]] | ||
| − | A koni | + | A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali<ref>E videó Maliban készült, és a mesterek (Madu Koné és édesapja, Djeli Makan Koné) Sunjata Keita, államalapító vadász történetét mesélik el{{#ev:youtube|Ef9gRL4n7U4|480|center|}}</ref> és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a [[:Kategória:Mandék|mande]] területeken belül is eltérő. A maninkáknál ''koni'', a mandinkáknál ''kontingo'', a xasonkáknál ''koni'' vagy kontin, a bamanáknál ''ngoni'', illetve a soninkék ''gambareként'' ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni <ref>Bamana ngoni blues{{#ev:youtube|gbxcAi6T1yE|480|center|}}</ref> nagyban eltér a donso ngonitól.<br> |
| − | + | Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak, bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel. <br> | |
| − | + | A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág [[Bendzsó (Észak-Amerika)|bendzsója]] a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető. <br> | |
| − | + | E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak.<br> | |
| − | + | E lantok lehettek a legrégebbi hangszerek, melyeken azok az énekmondók játszottak, akik nem használták a vadászok hárfaszerű hangszereit, mindazonáltal egyetlen jeli sem állítja, hogy ők használták volna a lantszerű hangszereket először, ahogyan azt pedig a [[bala (balafon)]] hangszer (bala, balafon) esetében megteszik. A lant eredete, így e területen homályba vész. | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | </ref> és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a [[:Kategória:Mandék|mande]] területeken belül is eltérő. A maninkáknál ''koni'', a mandinkáknál ''kontingo'', a xasonkáknál ''koni'' vagy kontin, a bamanáknál ''ngoni'', illetve a soninkék ''gambareként'' ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni nagyban eltér a donso ngonitól. | + | |
| − | Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak | + | |
| − | A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág [[Bendzsó (Észak-Amerika)|bendzsója]] a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető. | + | |
| − | E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak. | + | |
| − | E lantok lehettek a legrégebbi hangszerek, melyeken azok az énekmondók játszottak, akik nem használták a vadászok hárfaszerű hangszereit, mindazonáltal egyetlen jeli sem állítja, hogy ők használták volna a lantszerű hangszereket először, ahogyan azt pedig a [[bala]] hangszer (bala, balafon) esetében megteszik. A lant eredete, így e területen homályba vész. | + | |
<br><br> | <br><br> | ||
| − | + | ==A koni jellemzői, hangolása== | |
| − | A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A | + | A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.<br> |
| − | + | ||
| − | A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt. | + | A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.<br><br> |
| − | + | ||
==Kapcsolódó videók== | ==Kapcsolódó videók== | ||
| 48. sor: | 24. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A mande osztályrendszer]] | + | *[[3. A mande osztályrendszer]] |
| − | *[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]] | + | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] |
| − | *[[A mande énekmondók és zenei tevékenységük]] | + | *[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)]] |
*[[Kora]] | *[[Kora]] | ||
| − | *[[Bala]] | + | *[[Bala (balafon)]] |
| − | *[[A mande | + | *[[12. A mande zene és az iszlám]] |
| − | *[[A mande zene és | + | *[[13. A mande zene modernkora - Helyi és nemzeti balettek]] |
| − | *[[A mande zene | + | *[[14.1. A modern mande zene]] |
| − | *[[A modern mande zene]] | + | *[[14.2. A modern mande zene]] |
| − | *[[Zenetanulás | + | *[[15. Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja]] |
| − | *[[ | + | *[[16. A mande zene Magyarországon]] |
| − | *[[A mande | + | *[[17. A nyugat-afrikai mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése]] |
| − | + | ||
[[Kategória:Kordofon hangszerek]] | [[Kategória:Kordofon hangszerek]] | ||
[[Kategória:Hangszerek]] | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
[[Kategória:Mandék]] | [[Kategória:Mandék]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:44-kori változata
A koni, avagy általában a lantfélék egész Nyugat-Afrikában elterjedtek, a mai Szenegál, Mali[2] és Niger egyes területeit beleértve, bár elnevezése és hangolása a mande területeken belül is eltérő. A maninkáknál koni, a mandinkáknál kontingo, a xasonkáknál koni vagy kontin, a bamanáknál ngoni, illetve a soninkék gambareként ismerik. Sok forrás azonban a donso ngonit is egyszerűen csak ngoninak titulálja, mely megtévesztő lehet. Az e fejezetben említett koni vagy ngoni [3] nagyban eltér a donso ngonitól.
Ősi hangszerről van szó, mely az egész Szahelben (Szaharától délre eső területek) megtalálható, s melynek gyökerei az ókori Egyiptomba vezetnek (gunbri, gunibri). E szó pedig a marokkói lant nevéből, a gembriből vagy gimbriből eredeztethető, melyet elsősorban a ngawa zenei stílusban használnak, bár tényleges eredete nem tisztázott, ám az, akárcsak hatása, mindenképpen összetett. A soninke eredetű lanttal (gambare) is kapcsolatba hozható, amely a fekete-marokkói, az előbbiekben említett gembri őse lehetett, soninke, bamana és hausa eredettel.
A koni vagy ngoni őse a korai időkben Északkelet-Afrikából Európába (és Nyugat-Afrikába is) került, majd Európából ismét visszatért Afrikába. Források mutatnak rá, hogy például az Újvilág bendzsója a nyugat-afrikai lantok modelljéből eredeztethető.
E hangszerek nehéz áttekinthetősége rendszerint abból ered, hogy Észak- és Nyugat-Afrikában sokféle lantszerű hangszer terjedt el, melyek később egymásra is hatottak.
E lantok lehettek a legrégebbi hangszerek, melyeken azok az énekmondók játszottak, akik nem használták a vadászok hárfaszerű hangszereit, mindazonáltal egyetlen jeli sem állítja, hogy ők használták volna a lantszerű hangszereket először, ahogyan azt pedig a bala (balafon) hangszer (bala, balafon) esetében megteszik. A lant eredete, így e területen homályba vész.
[szerkesztés] A koni jellemzői, hangolása
A hangszer egy keskeny formájú, kivájt fatest (vannak más lantszerű hangszerek is, melyek készülhettek calabash-tökből), melyet bőrrel fednek. E testbe egyszerű, díszítetlen fanyelet erősítenek, mely a húrokat tartja. A húrok bőrszalagokkal való rögzítése jellegzetes módja a nyugat-afrikai lant- és hárfafélék felhúrozásának, mely alapján a húrok a hidat érintve a hangszer egész testén végigfutó nyakrészhez kapcsolódnak. Az egyes lantszerű hangszerek méretükben és húrjaik számában is különbözhetnek egymástól, valamint abban, hogy hídjaik legyező vagy cilinder-formájúak-e. A legnagyobb a bamana ngoni. A legyező-hidas hangszereken kizárólag a jelik játszottak, s játszanak, a másik típus inkább a távolabbi területeken elterjedt (a hauszák által Nigéria északi részén, vagy tőlük még keletebbre élő népek között). A kalabas rezonátortestű hangszerek hídja cilinder formájú, s kevesebb húrjuk van, egy vagy kettő.
A koni hangolását tekintve pentatonos, s a darabtól függően, melyet rajta játszanak, nevezik el a hangolást is (lemba, tutu jara, taara ardin stb.). Ha két konis játszik, a szólista (ardin) hangszere magasabbra hangolt.
[szerkesztés] Kapcsolódó videók
- ↑
Bassekou Kouyate sátra előtt ülve megpendíti a húrokat egy sivatagi fesztivál pihenőideje alatt:
E másik videóban zenekarával a Ngoni Ba nevű formációjával. Két méretű ngonit is láthatunk, illetve hallhatunk. A jobb oldali immár modern, kulccsal hangolható. Bassekou (középen) hagyományos hangszerén játszik.
- ↑ E videó Maliban készült, és a mesterek (Madu Koné és édesapja, Djeli Makan Koné) Sunjata Keita, államalapító vadász történetét mesélik el
- ↑ Bamana ngoni blues
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 3. A mande osztályrendszer
- 4. Előadók, zenészek a mande társadalomban
- 7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)
- Kora
- Bala (balafon)
- 12. A mande zene és az iszlám
- 13. A mande zene modernkora - Helyi és nemzeti balettek
- 14.1. A modern mande zene
- 14.2. A modern mande zene
- 15. Zenetanulás Mandeföldön – a zeneismeret mande útja
- 16. A mande zene Magyarországon
- 17. A nyugat-afrikai mande zenei cikkek összefoglalója, kiegészítése
