Difference between revisions of "14.1. A modern mande zene"
(EmbedVideo csere) |
|||
| (21 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Mai előadást, illetve videoklippet láthatunk, amelyben mindazonáltal a mande zenei tradíció széles repertoárját is megtalálhatjuk. | + | {{#ev:youtube|UiPJMns9U3U|380|center|Mai előadást, illetve videoklippet láthatunk,<br> amelyben mindazonáltal a mande zenei tradíció széles repertoárját is megtalálhatjuk.}} |
| − | < | + | <br>Az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt a mande zene átalakult, és ma is alakul. Mint a világban mindenhol tapasztalhatjuk, Afrika is drasztikus változásokat él meg, melyek nem mindig hatnak kedvezően a kulturális hagyományokra. Ám nem mindegy, mit értünk kedvező, illetve nem kedvező címszó alatt. Ha az örökség változatlan formában történő megőrzéséről beszélünk, akkor kedvezőtlen hatásokról tudunk beszámolni, ám nagyon sok esetben a változás nem feltétlen romboló jellegű.<br> |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | Az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt a mande zene átalakult, és ma is alakul. Mint a világban mindenhol tapasztalhatjuk, Afrika is drasztikus változásokat él meg, melyek nem mindig hatnak kedvezően a kulturális hagyományokra. Ám nem mindegy, mit értünk kedvező, illetve nem kedvező címszó alatt. Ha az örökség változatlan formában történő megőrzéséről beszélünk, akkor kedvezőtlen hatásokról tudunk beszámolni, ám nagyon sok esetben a változás nem feltétlen romboló jellegű.<br> | + | |
A zene esetében e viszonylag hirtelen jött változásokat tekintve, melyeket a legutóbbi évtizedek hoztak magukkal, megállapíthatjuk, hogy a változások adta új, illetve átvett hangszerek könnyedén és szervesen épültek be a már meglevő, régi hagyományba. Ilyen az akusztikus, illetve ma az elektromos gitár, melyet a jelik úgy használhattak előadásaik alkalmával, akár korábban a korát, egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az új hangzás egyesítése a régiekkel. Az első gitárosok között volt a guineai születésű El Hadj Sidikiba Diabate, akit a kormány is szponzorált, és aki jazzt is elkezdett játszani. Természetesen a modern mande zene alakulását a politika is befolyásolta, hiszen a területek nagy része francia megszállás, illetve gyarmatországként élte mindennapjait, a régiót 1895-től Francia Nyugat-Afrikának nevezték. (Guinea 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét, Mali 1960. szeptember 22-én.)<br> | A zene esetében e viszonylag hirtelen jött változásokat tekintve, melyeket a legutóbbi évtizedek hoztak magukkal, megállapíthatjuk, hogy a változások adta új, illetve átvett hangszerek könnyedén és szervesen épültek be a már meglevő, régi hagyományba. Ilyen az akusztikus, illetve ma az elektromos gitár, melyet a jelik úgy használhattak előadásaik alkalmával, akár korábban a korát, egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az új hangzás egyesítése a régiekkel. Az első gitárosok között volt a guineai születésű El Hadj Sidikiba Diabate, akit a kormány is szponzorált, és aki jazzt is elkezdett játszani. Természetesen a modern mande zene alakulását a politika is befolyásolta, hiszen a területek nagy része francia megszállás, illetve gyarmatországként élte mindennapjait, a régiót 1895-től Francia Nyugat-Afrikának nevezték. (Guinea 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét, Mali 1960. szeptember 22-én.)<br> | ||
| − | Majd a külföldi befolyás erősödni kezdett, és különféle zenei-kulturális divatirányzatok is megjelentek. Egyre több zenekar alakult, melyek ötvözték a már meglévő kulturális hagyományokat az új hangzásokkal. A [[Bala (balafon)|balafon]], a [[koni]] vagy a [[Djembe (jembe)|djembe]] is megjelent (a gitár mellett) a modern repertoárban, ahogyan az ének is, s egyaránt játszhatnak hagyományos, illetve modern darabokat. Az amerikai gitár műfaja is erősen hatott a mande zenére, sok mai előadó használja forráskánt, s újítja meg azt saját hagyományaival. Ugyanakkor az amerikai zenére is hatott a mande zenei hagyomány, a [[Jazz. A jazz kezdetei|jazz]] vagy a [[Blues. A blues korai története|blues]] nem születhetett volna meg nélküle, hiszen a korábbi, Afrikából az Újvilágba hurcolt rabszolgák leszármazottaiból kerültek ki a fekete-amerikai zene jeles képviselői. A mande zene a modernkorban is megtalálta az utat Amerika és Európa felé, s éppen ezen új játékosai által, akik a hagyományt ötvözték az új hangzásokkal, és erősen formálta a legkülönfélébb zenei irányzatokat is. Ilyen Basekou Kouyate, koni játékos stílusa, aki az amerikai blues stílust (is) ötvözi játékában, vagy Mory Kante, aki mind az énekes, mind a hangszeres hagyományt teljesen új, európaiasabb hangzásvilággal ötvözte. <br><br> | + | Majd a külföldi befolyás erősödni kezdett, és különféle zenei-kulturális divatirányzatok is megjelentek. Egyre több zenekar alakult, melyek ötvözték a már meglévő kulturális hagyományokat az új hangzásokkal. A [[Bala (balafon)|balafon]], a [[koni]] vagy a [[Djembe (jembe)|djembe]] is megjelent (a gitár mellett) a modern repertoárban, ahogyan az ének is, s egyaránt játszhatnak hagyományos, illetve modern darabokat. Az amerikai gitár műfaja is erősen hatott a mande zenére, sok mai előadó használja forráskánt, s újítja meg azt saját hagyományaival. Ugyanakkor az amerikai zenére is hatott a mande zenei hagyomány, a [[Jazz. A jazz kezdetei|jazz]] vagy a [[Blues. A blues korai története|blues]] nem születhetett volna meg nélküle, hiszen a korábbi, Afrikából az Újvilágba hurcolt rabszolgák leszármazottaiból kerültek ki a fekete-amerikai zene jeles képviselői. A mande zene a modernkorban is megtalálta az utat Amerika és Európa felé, s éppen ezen új játékosai által, akik a hagyományt ötvözték az új hangzásokkal, és erősen formálta a legkülönfélébb zenei irányzatokat is. Ilyen Basekou Kouyate, koni játékos stílusa, aki az amerikai blues stílust (is) ötvözi játékában, vagy Mory Kante, aki mind az énekes, mind a hangszeres hagyományt teljesen új, európaiasabb hangzásvilággal ötvözte. <br><br> |
| − | <center> | + | <table align=center><td> |
| − | < | + | {{#ev:youtube|7-NTHjnd1EI|380|center|}} |
| − | + | </td><td> | |
| − | + | {{#ev:youtube|IbjXWWeevSc|380|center|}} | |
| − | + | </td></table><div align=center>''Bassekou Kouyate''</div> | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | </ | + | |
| − | < | + | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | </ | + | |
| − | </center> | + | |
<br><br> | <br><br> | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | {{#ev:youtube|sJTGTJTJsw8|380|center|A következő videóban Maliból láthatunk és hallhatunk egy fiatalember goni-játékát.}} | ||
| + | <br><br> | ||
| + | Manfila Kante nevét is meg kell említenünk, aki meghatározó volt a modern guineai és mali zene történetében.<br> | ||
| + | Habib Koité<ref>{{#ev:youtube|xYAaVSzHWR8|380|center|}}</ref> zenei hangvételében szintén domináns a gitár, melyen (akárcsak több előadó) saját hagyományai (bambara vagy bamana) révén kissé ngonisan játszik, és hangolása is eltér az európaiétól. <br> | ||
| + | Azonban nemcsak a gitár által tudott megújulni a mande zene. Gyakorlatilag nincs olyan hangszerük, vagy legalábbis kevés, amelyet ne tudnának „modern hangzásúvá” tenni, vagy mai hangszerelésű zenekarban, azzal szerves egészként megjeleníteni, s mindezek mellett az európai típusú akusztikus dobszetten és basszusgitáron is játszanak – s ezzel kiemelkednek az afrikai zene történetében. Kevés olyan népcsoport van, mely ennyire képes volt színesen megújulni és az újat ilyen fokon a régi hagyományokkal ötvözni.<br> | ||
| + | A politika révén a karibi zene is erősen hatott Guineára, hiszen az ország Kubával tartott szoros kapcsolatot, ez pedig meghatározta a zenei élet alakulását is. A zenekarok repertoárjában ily módon megtaláljuk a kongákat és a marakasokat (csörgőhangszer), a dallamok között a rumbát és a cha-cha-cha-t. | ||
| + | <br><br> | ||
| + | A modern mande zenei élet nagyjai: a bala-játékos, Keletigui Diabate (példa), vagy a szintén híres kora-játékos, Toumani Diabate, aki zenéjében elhagyta a vokális elemeket és hangszerét (ahogyan sokan mások) európai skálára hangolja (példa). A modern mali zene egyik leghíresebb előadója Salif Keita, aki, mint a Keiták, származását tekintve horon (akárcsak Sunjata Keita), ezért a múltban nem is énekelhetett volna, ám hangja nélkül a zenei világ ma szegényebb volna.<br> | ||
| + | Az európai zenei kiadók felfigyeltek a nyugat-afrikai zenére és a nyolcvanas években már világzeneként (world music) emlegetik a nem-európai hatásokat mutató zenéket. Ekkoriban Salif Keita és Mory Kante volt a legsikeresebb nyugat-afrikai előadó világszerte.<br><br> | ||
| + | Sok afrikai került Franciaországba, akik a nehéz gazdasági helyzet elől menekültek Guineából és Maliból. Ez pedig szintén kedvezett a kiadóknak, mert több zenészcsaládnak a sarja is e bevándorlók között volt, és így később remek zenei produkciók születtek, melyeket európai zenei intézmények vagy lemezkiadók szponzoráltak. <br><br> | ||
S itt kell megemlítenünk, hogy az afrikai zene, a zenei élet egyes vonatkozásaiban átalakult. Mandeföldön immár nemcsak a jelik foghattak és fogtak hangszert a kezükbe, modern zenekarok alakultak, akár európai tagokkal bővülve, ugyanakkor a gitár nem válthatta fel a korát, hiszen az más zenei közegben, más funkcióval bírt, és bír ma is. | S itt kell megemlítenünk, hogy az afrikai zene, a zenei élet egyes vonatkozásaiban átalakult. Mandeföldön immár nemcsak a jelik foghattak és fogtak hangszert a kezükbe, modern zenekarok alakultak, akár európai tagokkal bővülve, ugyanakkor a gitár nem válthatta fel a korát, hiszen az más zenei közegben, más funkcióval bírt, és bír ma is. | ||
| − | A jelik zenei öröksége a világ zenei piacára került, mely nagyon meghatározó a modern afrikai zene számára, s amellett, hogy a hagyományos hangszerekkel együtt a gitár is megjelent például egy házassági ceremónián, az új zene és előadóik jelentős külföldi figyelmet és elismerést kaptak, valamint muzsikájuk erősen befolyásolta (ahogyan ma is) a külföldi, nem afrikai zenei szférát. | + | A jelik zenei öröksége a világ zenei piacára került, mely nagyon meghatározó a modern afrikai zene számára, s amellett, hogy a hagyományos hangszerekkel együtt a gitár is megjelent például egy házassági ceremónián, az új zene és előadóik jelentős külföldi figyelmet és elismerést kaptak, valamint muzsikájuk erősen befolyásolta (ahogyan ma is) a külföldi, nem afrikai zenei szférát.<br> |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| + | *[[14.2. A modern mande zene]] | ||
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | *[[A nyugat-afrikai zenéről általában]] | ||
| − | *[[A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] | + | *[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]] |
| − | *[[A mande eredet]] | + | *[[2. A mande eredet]] |
| − | *[[A mande osztályrendszer]] | + | *[[3. A mande osztályrendszer]] |
| − | *[[Előadók, zenészek a mande társadalomban]] | + | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] |
| − | *[[A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]] | + | *[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]] |
| − | *[[A vadászok hangszerei]] | + | *[[6. A vadászok hangszerei]] |
| − | *[[A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya) ]] | + | *[[7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya) ]] |
*[[Kora]] | *[[Kora]] | ||
*[[Koni]] | *[[Koni]] | ||
*[[Bala (balafon)]] | *[[Bala (balafon)]] | ||
| − | *[[A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]] | + | *[[8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]] |
| − | *[[A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] | + | *[[9. A mande dobokról általában]] |
| + | *[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]] | ||
*[[Djembe (jembe)]] | *[[Djembe (jembe)]] | ||
| − | |||
*[[Tama (tamani)]] | *[[Tama (tamani)]] | ||
| − | *[[A mande zene és az iszlám]] | + | *[[12. A mande zene és az iszlám]] |
*[[A mande zene és a modernkor]] | *[[A mande zene és a modernkor]] | ||
[[Kategória:Mandék]] | [[Kategória:Mandék]] | ||
| + | |||
| + | ==Kapcsolódó videók== | ||
| + | <references/> | ||
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 14:14-kori változata
amelyben mindazonáltal a mande zenei tradíció széles repertoárját is megtalálhatjuk.
Az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt a mande zene átalakult, és ma is alakul. Mint a világban mindenhol tapasztalhatjuk, Afrika is drasztikus változásokat él meg, melyek nem mindig hatnak kedvezően a kulturális hagyományokra. Ám nem mindegy, mit értünk kedvező, illetve nem kedvező címszó alatt. Ha az örökség változatlan formában történő megőrzéséről beszélünk, akkor kedvezőtlen hatásokról tudunk beszámolni, ám nagyon sok esetben a változás nem feltétlen romboló jellegű.
A zene esetében e viszonylag hirtelen jött változásokat tekintve, melyeket a legutóbbi évtizedek hoztak magukkal, megállapíthatjuk, hogy a változások adta új, illetve átvett hangszerek könnyedén és szervesen épültek be a már meglevő, régi hagyományba. Ilyen az akusztikus, illetve ma az elektromos gitár, melyet a jelik úgy használhattak előadásaik alkalmával, akár korábban a korát, egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az új hangzás egyesítése a régiekkel. Az első gitárosok között volt a guineai születésű El Hadj Sidikiba Diabate, akit a kormány is szponzorált, és aki jazzt is elkezdett játszani. Természetesen a modern mande zene alakulását a politika is befolyásolta, hiszen a területek nagy része francia megszállás, illetve gyarmatországként élte mindennapjait, a régiót 1895-től Francia Nyugat-Afrikának nevezték. (Guinea 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét, Mali 1960. szeptember 22-én.)
Majd a külföldi befolyás erősödni kezdett, és különféle zenei-kulturális divatirányzatok is megjelentek. Egyre több zenekar alakult, melyek ötvözték a már meglévő kulturális hagyományokat az új hangzásokkal. A balafon, a koni vagy a djembe is megjelent (a gitár mellett) a modern repertoárban, ahogyan az ének is, s egyaránt játszhatnak hagyományos, illetve modern darabokat. Az amerikai gitár műfaja is erősen hatott a mande zenére, sok mai előadó használja forráskánt, s újítja meg azt saját hagyományaival. Ugyanakkor az amerikai zenére is hatott a mande zenei hagyomány, a jazz vagy a blues nem születhetett volna meg nélküle, hiszen a korábbi, Afrikából az Újvilágba hurcolt rabszolgák leszármazottaiból kerültek ki a fekete-amerikai zene jeles képviselői. A mande zene a modernkorban is megtalálta az utat Amerika és Európa felé, s éppen ezen új játékosai által, akik a hagyományt ötvözték az új hangzásokkal, és erősen formálta a legkülönfélébb zenei irányzatokat is. Ilyen Basekou Kouyate, koni játékos stílusa, aki az amerikai blues stílust (is) ötvözi játékában, vagy Mory Kante, aki mind az énekes, mind a hangszeres hagyományt teljesen új, európaiasabb hangzásvilággal ötvözte.
|
|
|
Manfila Kante nevét is meg kell említenünk, aki meghatározó volt a modern guineai és mali zene történetében.
Habib Koité[1] zenei hangvételében szintén domináns a gitár, melyen (akárcsak több előadó) saját hagyományai (bambara vagy bamana) révén kissé ngonisan játszik, és hangolása is eltér az európaiétól.
Azonban nemcsak a gitár által tudott megújulni a mande zene. Gyakorlatilag nincs olyan hangszerük, vagy legalábbis kevés, amelyet ne tudnának „modern hangzásúvá” tenni, vagy mai hangszerelésű zenekarban, azzal szerves egészként megjeleníteni, s mindezek mellett az európai típusú akusztikus dobszetten és basszusgitáron is játszanak – s ezzel kiemelkednek az afrikai zene történetében. Kevés olyan népcsoport van, mely ennyire képes volt színesen megújulni és az újat ilyen fokon a régi hagyományokkal ötvözni.
A politika révén a karibi zene is erősen hatott Guineára, hiszen az ország Kubával tartott szoros kapcsolatot, ez pedig meghatározta a zenei élet alakulását is. A zenekarok repertoárjában ily módon megtaláljuk a kongákat és a marakasokat (csörgőhangszer), a dallamok között a rumbát és a cha-cha-cha-t.
A modern mande zenei élet nagyjai: a bala-játékos, Keletigui Diabate (példa), vagy a szintén híres kora-játékos, Toumani Diabate, aki zenéjében elhagyta a vokális elemeket és hangszerét (ahogyan sokan mások) európai skálára hangolja (példa). A modern mali zene egyik leghíresebb előadója Salif Keita, aki, mint a Keiták, származását tekintve horon (akárcsak Sunjata Keita), ezért a múltban nem is énekelhetett volna, ám hangja nélkül a zenei világ ma szegényebb volna.
Az európai zenei kiadók felfigyeltek a nyugat-afrikai zenére és a nyolcvanas években már világzeneként (world music) emlegetik a nem-európai hatásokat mutató zenéket. Ekkoriban Salif Keita és Mory Kante volt a legsikeresebb nyugat-afrikai előadó világszerte.
Sok afrikai került Franciaországba, akik a nehéz gazdasági helyzet elől menekültek Guineából és Maliból. Ez pedig szintén kedvezett a kiadóknak, mert több zenészcsaládnak a sarja is e bevándorlók között volt, és így később remek zenei produkciók születtek, melyeket európai zenei intézmények vagy lemezkiadók szponzoráltak.
S itt kell megemlítenünk, hogy az afrikai zene, a zenei élet egyes vonatkozásaiban átalakult. Mandeföldön immár nemcsak a jelik foghattak és fogtak hangszert a kezükbe, modern zenekarok alakultak, akár európai tagokkal bővülve, ugyanakkor a gitár nem válthatta fel a korát, hiszen az más zenei közegben, más funkcióval bírt, és bír ma is.
A jelik zenei öröksége a világ zenei piacára került, mely nagyon meghatározó a modern afrikai zene számára, s amellett, hogy a hagyományos hangszerekkel együtt a gitár is megjelent például egy házassági ceremónián, az új zene és előadóik jelentős külföldi figyelmet és elismerést kaptak, valamint muzsikájuk erősen befolyásolta (ahogyan ma is) a külföldi, nem afrikai zenei szférát.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
- 14.2. A modern mande zene
- A nyugat-afrikai zenéről általában
- 1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
- 2. A mande eredet
- 3. A mande osztályrendszer
- 4. Előadók, zenészek a mande társadalomban
- 5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői
- 6. A vadászok hangszerei
- 7. A mande énekmondók és zenei-énekes tevékenységük (jeliya)
- Kora
- Koni
- Bala (balafon)
- 8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban
- 9. A mande dobokról általában
- 10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke
- Djembe (jembe)
- Tama (tamani)
- 12. A mande zene és az iszlám
- A mande zene és a modernkor
