Difference between revisions of "14.1. A modern mande zene"

(EmbedVideo csere)
 
(20 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Mai előadást, illetve videoklippet láthatunk, amelyben mindazonáltal a mande zenei tradíció széles repertoárját is megtalálhatjuk.  
+
{{#ev:youtube|UiPJMns9U3U|380|center|Mai előadást, illetve videoklippet láthatunk,<br> amelyben mindazonáltal a mande zenei tradíció széles repertoárját is megtalálhatjuk.}}
<center>
+
<br>Az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt a mande zene átalakult, és ma is alakul. Mint a világban mindenhol tapasztalhatjuk, Afrika is drasztikus változásokat él meg, melyek nem mindig hatnak kedvezően a kulturális hagyományokra. Ám nem mindegy, mit értünk kedvező, illetve nem kedvező címszó alatt. Ha az örökség változatlan formában történő megőrzéséről beszélünk, akkor kedvezőtlen hatásokról tudunk beszámolni, ám nagyon sok esetben a változás nem feltétlen romboló jellegű.<br>
<websiteFrame>
+
website=http://www.youtube.com/embed/UiPJMns9U3U
+
height=290
+
width=380
+
border=0
+
scroll=no
+
</websiteFrame>
+
</center>
+
 
+
Az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt a mande zene átalakult, és ma is alakul. Mint a világban mindenhol tapasztalhatjuk, Afrika is drasztikus változásokat él meg, melyek nem mindig hatnak kedvezően a kulturális hagyományokra. Ám nem mindegy, mit értünk kedvező, illetve nem kedvező címszó alatt. Ha az örökség változatlan formában történő megőrzéséről beszélünk, akkor kedvezőtlen hatásokról tudunk beszámolni, ám nagyon sok esetben a változás nem feltétlen romboló jellegű.<br>
+
 
A zene esetében e viszonylag hirtelen jött változásokat tekintve, melyeket a legutóbbi évtizedek hoztak magukkal, megállapíthatjuk, hogy a változások adta új, illetve átvett hangszerek könnyedén és szervesen épültek be a már meglevő, régi hagyományba. Ilyen az akusztikus, illetve ma az elektromos gitár, melyet a jelik úgy használhattak előadásaik alkalmával, akár korábban a korát, egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az új hangzás egyesítése a régiekkel. Az első gitárosok között volt a guineai születésű El Hadj Sidikiba Diabate, akit a kormány is szponzorált, és aki jazzt is elkezdett játszani. Természetesen a modern mande zene alakulását a politika is befolyásolta, hiszen a területek nagy része francia megszállás, illetve gyarmatországként élte mindennapjait, a régiót 1895-től Francia Nyugat-Afrikának nevezték. (Guinea 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét, Mali 1960. szeptember 22-én.)<br>
 
A zene esetében e viszonylag hirtelen jött változásokat tekintve, melyeket a legutóbbi évtizedek hoztak magukkal, megállapíthatjuk, hogy a változások adta új, illetve átvett hangszerek könnyedén és szervesen épültek be a már meglevő, régi hagyományba. Ilyen az akusztikus, illetve ma az elektromos gitár, melyet a jelik úgy használhattak előadásaik alkalmával, akár korábban a korát, egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az új hangzás egyesítése a régiekkel. Az első gitárosok között volt a guineai születésű El Hadj Sidikiba Diabate, akit a kormány is szponzorált, és aki jazzt is elkezdett játszani. Természetesen a modern mande zene alakulását a politika is befolyásolta, hiszen a területek nagy része francia megszállás, illetve gyarmatországként élte mindennapjait, a régiót 1895-től Francia Nyugat-Afrikának nevezték. (Guinea 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét, Mali 1960. szeptember 22-én.)<br>
Majd a külföldi befolyás erősödni kezdett, és különféle zenei-kulturális divatirányzatok is megjelentek. Egyre több zenekar alakult, melyek ötvözték a már meglévő kulturális hagyományokat az új hangzásokkal. A [[Bala (balafon)|balafon]], a [[koni]] vagy a [[Djembe (jembe)|djembe]] is megjelent (a gitár mellett) a modern repertoárban, ahogyan az ének is, s egyaránt játszhatnak hagyományos, illetve modern darabokat. Az amerikai gitár műfaja is erősen hatott a mande zenére, sok mai előadó használja forráskánt, s újítja meg azt saját hagyományaival. Ugyanakkor az amerikai zenére is hatott a mande zenei hagyomány, a [[Jazz. A jazz kezdetei|jazz]] vagy a [[Blues. A blues korai története|blues]] nem születhetett volna meg nélküle, hiszen a korábbi, Afrikából az Újvilágba hurcolt rabszolgák leszármazottaiból kerültek ki a fekete-amerikai zene jeles képviselői. A mande zene a modernkorban is megtalálta az utat Amerika és Európa felé, s éppen ezen új játékosai által, akik a hagyományt ötvözték az új hangzásokkal, és erősen formálta a legkülönfélébb zenei irányzatokat is. Ilyen Basekou Kouyate, koni játékos stílusa, aki az amerikai blues stílust (is) ötvözi játékában, vagy Mory Kante, aki mind az énekes, mind a hangszeres hagyományt teljesen új, európaiasabb hangzásvilággal ötvözte. <br><br>Bassekou Kouyate:
+
Majd a külföldi befolyás erősödni kezdett, és különféle zenei-kulturális divatirányzatok is megjelentek. Egyre több zenekar alakult, melyek ötvözték a már meglévő kulturális hagyományokat az új hangzásokkal. A [[Bala (balafon)|balafon]], a [[koni]] vagy a [[Djembe (jembe)|djembe]] is megjelent (a gitár mellett) a modern repertoárban, ahogyan az ének is, s egyaránt játszhatnak hagyományos, illetve modern darabokat. Az amerikai gitár műfaja is erősen hatott a mande zenére, sok mai előadó használja forráskánt, s újítja meg azt saját hagyományaival. Ugyanakkor az amerikai zenére is hatott a mande zenei hagyomány, a [[Jazz. A jazz kezdetei|jazz]] vagy a [[Blues. A blues korai története|blues]] nem születhetett volna meg nélküle, hiszen a korábbi, Afrikából az Újvilágba hurcolt rabszolgák leszármazottaiból kerültek ki a fekete-amerikai zene jeles képviselői. A mande zene a modernkorban is megtalálta az utat Amerika és Európa felé, s éppen ezen új játékosai által, akik a hagyományt ötvözték az új hangzásokkal, és erősen formálta a legkülönfélébb zenei irányzatokat is. Ilyen Basekou Kouyate, koni játékos stílusa, aki az amerikai blues stílust (is) ötvözi játékában, vagy Mory Kante, aki mind az énekes, mind a hangszeres hagyományt teljesen új, európaiasabb hangzásvilággal ötvözte. <br><br>
<center>
+
<table align=center><td>
<websiteFrame>
+
{{#ev:youtube|7-NTHjnd1EI|380|center|}}
website=http://www.youtube.com/embed/7-NTHjnd1EI
+
</td><td>
height=290
+
{{#ev:youtube|IbjXWWeevSc|380|center|}}
width=380
+
</td></table><div align=center>''Bassekou Kouyate''</div>
border=0
+
<br><br>
scroll=no
+
 
</websiteFrame>
+
{{#ev:youtube|sJTGTJTJsw8|380|center|A következő videóban Maliból láthatunk és hallhatunk egy fiatalember goni-játékát.}}
</center><br><br>
+
 
<center>
+
<websiteFrame>
+
website=http://www.youtube.com/embed/IbjXWWeevSc
+
height=290
+
width=380
+
border=0
+
scroll=no
+
</websiteFrame>
+
</center>
+
 
<br><br>
 
<br><br>
A következő videóban Maliból láthatunk és hallhatunk egy fiatalember goni-játékát.<br>
 
<center>
 
<websiteFrame>
 
website=//www.youtube.com/embed/sJTGTJTJsw8
 
height=290
 
width=380
 
border=0
 
scroll=no
 
</websiteFrame>
 
</center>
 
 
Manfila Kante nevét is meg kell említenünk, aki meghatározó volt a modern guineai és mali zene történetében.<br>
 
Manfila Kante nevét is meg kell említenünk, aki meghatározó volt a modern guineai és mali zene történetében.<br>
Habib Koité<ref><center>
+
Habib Koité<ref>{{#ev:youtube|xYAaVSzHWR8|380|center|}}</ref> zenei hangvételében szintén domináns a gitár, melyen (akárcsak több előadó) saját hagyományai (bambara vagy bamana) révén kissé ngonisan játszik, és hangolása is eltér az európaiétól. <br>
<websiteFrame>
+
website=http://www.youtube.com/embed/xYAaVSzHWR8
+
height=290
+
width=380
+
border=0
+
scroll=no
+
</websiteFrame>
+
</center></ref> zenei hangvételében szintén domináns a gitár, melyen (akárcsak több előadó) saját hagyományai (bambara vagy bamana) révén kissé ngonisan játszik, és hangolása is eltér az európaiétól. <br>
+
 
Azonban nemcsak a gitár által tudott megújulni a mande zene. Gyakorlatilag nincs olyan hangszerük, vagy legalábbis kevés, amelyet ne tudnának „modern hangzásúvá” tenni, vagy mai hangszerelésű zenekarban, azzal szerves egészként megjeleníteni, s mindezek mellett az európai típusú akusztikus dobszetten és basszusgitáron is játszanak – s ezzel kiemelkednek az afrikai zene történetében. Kevés olyan népcsoport van, mely ennyire képes volt színesen megújulni és az újat ilyen fokon a régi hagyományokkal ötvözni.<br>
 
Azonban nemcsak a gitár által tudott megújulni a mande zene. Gyakorlatilag nincs olyan hangszerük, vagy legalábbis kevés, amelyet ne tudnának „modern hangzásúvá” tenni, vagy mai hangszerelésű zenekarban, azzal szerves egészként megjeleníteni, s mindezek mellett az európai típusú akusztikus dobszetten és basszusgitáron is játszanak – s ezzel kiemelkednek az afrikai zene történetében. Kevés olyan népcsoport van, mely ennyire képes volt színesen megújulni és az újat ilyen fokon a régi hagyományokkal ötvözni.<br>
 
A politika révén a karibi zene is erősen hatott Guineára, hiszen az ország Kubával tartott szoros kapcsolatot, ez pedig meghatározta a zenei élet alakulását is. A zenekarok repertoárjában ily módon megtaláljuk a kongákat és a marakasokat (csörgőhangszer), a dallamok között a rumbát és a cha-cha-cha-t.
 
A politika révén a karibi zene is erősen hatott Guineára, hiszen az ország Kubával tartott szoros kapcsolatot, ez pedig meghatározta a zenei élet alakulását is. A zenekarok repertoárjában ily módon megtaláljuk a kongákat és a marakasokat (csörgőhangszer), a dallamok között a rumbát és a cha-cha-cha-t.
60. sor: 23. sor:
 
S itt kell megemlítenünk, hogy az afrikai zene, a zenei élet egyes vonatkozásaiban átalakult. Mandeföldön immár nemcsak a jelik foghattak és fogtak hangszert a kezükbe, modern zenekarok alakultak, akár európai tagokkal bővülve, ugyanakkor a gitár nem válthatta fel a korát, hiszen az más zenei közegben, más funkcióval bírt, és bír ma is.
 
S itt kell megemlítenünk, hogy az afrikai zene, a zenei élet egyes vonatkozásaiban átalakult. Mandeföldön immár nemcsak a jelik foghattak és fogtak hangszert a kezükbe, modern zenekarok alakultak, akár európai tagokkal bővülve, ugyanakkor a gitár nem válthatta fel a korát, hiszen az más zenei közegben, más funkcióval bírt, és bír ma is.
 
A jelik zenei öröksége a világ zenei piacára került, mely nagyon meghatározó a modern afrikai zene számára, s amellett, hogy a hagyományos hangszerekkel együtt a gitár is megjelent például egy házassági ceremónián, az új zene és előadóik jelentős külföldi figyelmet és elismerést kaptak, valamint muzsikájuk erősen befolyásolta (ahogyan ma is) a külföldi, nem afrikai zenei szférát.<br>
 
A jelik zenei öröksége a világ zenei piacára került, mely nagyon meghatározó a modern afrikai zene számára, s amellett, hogy a hagyományos hangszerekkel együtt a gitár is megjelent például egy házassági ceremónián, az új zene és előadóik jelentős külföldi figyelmet és elismerést kaptak, valamint muzsikájuk erősen befolyásolta (ahogyan ma is) a külföldi, nem afrikai zenei szférát.<br>
A jeliya, azaz a jelik tevékenysége nem változott, zeneileg is megtartották hagyományaikat, legfeljebb a szavak és kifejezések módosultak valamennyire. Maga az osztálytársadalom változott inkább. A jelik nemcsak a patrónusuk mellett énekeltek, hanem lemezfelvételeket készítettek, melyek azután a tengerentúlon is megjelentek. Az énekmondók a történelemből merítik mondanivalójukat, saját népük és földjük hagyományait viszik magukkal a nagyvilágba, habár a kisebb közösségek szűkebb történelmi megéneklése is a mai napig fennmaradt. Üzletembereknek, a korábbi horonok leszármazottjainak, akik különféle társadalmi posztokat töltenek be, ma is van saját jelijük, aki megénekli számukra a múltat, melyben őseik tetteiről mesélnek. Sokan feldolgozzák Sunjata történetét, akárcsak a múlt jelijei tették.<br>
 
A modern mande zenei élet további nagy neveinek felsorolása közel sem teljes, ám az alábbi előadók között vannak nem jeli családból származó zenészek is, akik szintén saját hagyományaikból, szülőföldjük kultúrájából merítenek.<br><br>
 
Boubacar Traore, xasonka gitáros neve Kayesból, Északnyugat-Maliból sokak számára csenghet ismerősen, lemezeit Európában és Amerikában is kiadták.<br>
 
Vagy a vak Mamadou Bagayoko és Mariam Doumbia fülbemászó, jellegzetes pentatonos bamana (bambara) zenéje, melyben a gitárjáték a hat húros, pentatonos kamalen ngoni (ld. húros hangszerek) hagyományain alapul.<br>
 
Itt említhetjük meg Baaba Maal és Ali Farka Touré énekes-zeneszerző gitárosokat, akik a Szahel-régió modern zenéjének meghatározó alakjai, habár előbbi észak-szenegáli, utóbbi songhai eredettel rendelkezik, a Timbuktu melletti Niafunkéból (Mali). Gitárjátékuk azonban alapvetően mande-típusúnak mondható. Ali Farka Touré blues-os játéka songhai és tuareg zenei elemeket, illetve hangulatot tükrözi, melyek nagyon is sajátosak azon a vidéken, ahonnan Touré származik.<br>
 
Ali Farka touré és Toumani Diabaté:<br><br>
 
<center>
 
<websiteFrame>
 
website=http://www.youtube.com/embed/1PKdK_68r0A
 
height=290
 
width=380
 
border=0
 
scroll=no
 
</websiteFrame>
 
</center>
 
A már elhunyt Ali Farka touré fia, Vieux Farka Touré:<br><br>
 
<center>
 
<websiteFrame>
 
website=http://www.youtube.com/embed/PvZHlgoYmJM
 
height=290
 
width=380
 
border=0
 
scroll=no
 
</websiteFrame>
 
</center><br>
 
'''A modern mande zene további nagyjai:'''<br>
 
 
*Youssou N’Dour (Szenegál, énekes)
 
*Dou Dou Ndiaye Rose (Szenegál, világhírű sabar-játékos)
 
*Ba Cissoko
 
*Baba Cissoko
 
*Rokia Traoré (Mali)
 
 
Gambiában a gitár hatása nem olyan jelentős, ott inkább a kora dominál. Maliban és Guineában azonban annál inkább hangsúlyos. Maliban, főleg a Bamakotól északra lévő területeken közkedvelt, ahol a lantoknak nagy a szerepük, Guineában pedig Conakry környékén, ahol a bala tradíció jelentős. E hatások tették egyedülállóvá a kétfajta stílust, mert a jeli hagyományokon és repertoáron alapuló darabok gitár-verziói alapvető jelleget kapnak attól függően, hogy e darabok és előadásmódok mely területekről származnak.<br>
 
Guineában különös kapcsolat van a gitár és a bala között. Számos bala-játékos játszik gitáron, hiszen sok gitáros kezdte balán a zenetanulmányait. Gyakran pedig a simbi zenei hagyományait, illetve hangzásvilágát komponálják át a gitárhoz, mellyel kitűnő kísérőjelleget adnak, az akár narratívabb, akár dallamosabb muzsikának. Ezzel a gitár gazdagítja a simbi szegényesebb dallamiságát, díszesebbé teszi azt, mely alapvetően nem a simbi sajátossága, a koninak azonban annál inkább. Az, hogy a simbi zenéje kevéssé dallamorientált, szemben a muszlim zenével, lehet annak is a bizonyítéka, hogy a vadász lant zenei világa a premuzulmán, tehát a muszlimok előtti szavannai zenei kultúrára reflektál.<br>
 
Ahogyan már írtuk, a Mali, Bamakótól északabbra lévő területein élő gitárosokra leginkább a koni, vagy az ahhoz hasonló lantokon játszó jelik zenéje volt hatással. Sokan hasonló módon játszanak a gitáron, mint a jelik a lantokon. Mivel a muszlim hatás a legkorábban és legerősebben őket érte, így jelieik mélyhitű muszlimok, mely játékuk témáját és stílusát is erősen meghatározza. Ekképpen pedig a Szahel és a szavanna északi részeire jellemző gitár-játékra is e stílus hatott. Itt nagyon magas szinten művelt, gyors futamokkal díszített játékot találhatunk, mely inkább a muszlim zene sajátossága. A másik különbség, mely Mali és Guinea modern zenei stílusában észrevehető, hogy míg Guinea inkább bala-, addig Mali koni-orientáltabb. A bala ritmus- és dallamhangszer, történeti elbeszélés aláfestésére éppúgy használják, mint (dobos) táncelőadások alkalmával. A koni sokkal csendesebb, intimebb atmoszférájú, tánchoz való használata nem jellemző. Ezáltal pedig a mali maninka zene puhább, díszesebb dallamvilágú és összességében lágyabb, míg a guineai keményebb, ritmusorientáltabb és elevenebb. Ezek azonban nagy általánosítások, ahogy a mali zenében is találunk ritmusos darabokat, úgy a guineaiban is vannak melodikusabbak.<br>
 
A modern nyugat-afrikai zene vibráló, hagyományos hangszeres koni, bala és kora zenéi előszeretettel fogadták be az újabb hangzásokat, azokat szervesen építették be kissé megújított repertoárjaikba. A hagyományos hangszerek mellett hallhatjuk a gitárt, az elektromos gitárt, bassusgitárt, az akusztikus dobot, trombitát, szaxofont, és a felsorolás még korántsem teljes. Műfajokat emeltek be a már meglévő hagyományokba, melyeket a saját ízlésüknek megfelelően átdolgoztak, és amelyek közül van néhány, mely azóta önálló műfajként szerepel – erre legjobb példa az afrikai blues.<br>
 
Afrikanizálták a gitárt, melyen (túlnyomó többségben) a korábbi koni, bala és kora-játékosok játszanak. <br>
 
Tudnunk kell azonban, hogy a jeli hangszerek jelentést hordoznak, mely szorosan összefügg a társadalommal, melybe játékosaik, a jelik is tartoznak. Különféle erőket jelenítenek meg, képviselnek. A gitár nem rendelkezik ilyen adottságokkal, hiszen anyaga már önmagában sem tartalmazza azon erőket, melyek a tradicionális hangszerek sajátjai (mind természetüknél fogva, mind készítőjük által). Az új hangszerek nem az afrikai föld szülöttjei, nincs bennük spirituális jelleg, mely nélkül ugyanazokat a hangokat, s velük a súlyokat (erőket) sem tartalmazhatják vagy foglalhatják magukba, nem idézhetik meg és nem irányíthatják, szemben a jeli, vagy a még korábbi hangszerekkel.<br>
 
Ali Farka Touré a modern fekete-amerikai zene és a hagyományos afrikai kultúra kapcsolatáról beszél:<br><br>
 
<center>
 
<websiteFrame>
 
website=http://www.youtube.com/embed/y5Nem-PNHLY
 
height=290
 
width=380
 
border=0
 
scroll=no
 
</websiteFrame>
 
</center><br>
 
  
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 +
*[[14.2. A modern mande zene]]
 
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
 
*[[A nyugat-afrikai zenéről általában]]
 
*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
 
*[[1. A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe]]
123. sor: 38. sor:
 
*[[Bala (balafon)]]
 
*[[Bala (balafon)]]
 
*[[8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]]
 
*[[8. A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban]]
 +
*[[9. A mande dobokról általában]]
 
*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
 
*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
 
*[[Djembe (jembe)]]
 
*[[Djembe (jembe)]]
*[[9. A mande dobokról általában]]
 
 
*[[Tama (tamani)]]
 
*[[Tama (tamani)]]
*[[13. A mande zene és az iszlám]]
+
*[[12. A mande zene és az iszlám]]
 
*[[A mande zene és a modernkor]]
 
*[[A mande zene és a modernkor]]
 
[[Kategória:Mandék]]
 
[[Kategória:Mandék]]
 +
 +
==Kapcsolódó videók==
 +
<references/>

A lap jelenlegi, 2013. március 29., 14:14-kori változata

Mai előadást, illetve videoklippet láthatunk,
amelyben mindazonáltal a mande zenei tradíció széles repertoárját is megtalálhatjuk.


Az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt a mande zene átalakult, és ma is alakul. Mint a világban mindenhol tapasztalhatjuk, Afrika is drasztikus változásokat él meg, melyek nem mindig hatnak kedvezően a kulturális hagyományokra. Ám nem mindegy, mit értünk kedvező, illetve nem kedvező címszó alatt. Ha az örökség változatlan formában történő megőrzéséről beszélünk, akkor kedvezőtlen hatásokról tudunk beszámolni, ám nagyon sok esetben a változás nem feltétlen romboló jellegű.
A zene esetében e viszonylag hirtelen jött változásokat tekintve, melyeket a legutóbbi évtizedek hoztak magukkal, megállapíthatjuk, hogy a változások adta új, illetve átvett hangszerek könnyedén és szervesen épültek be a már meglevő, régi hagyományba. Ilyen az akusztikus, illetve ma az elektromos gitár, melyet a jelik úgy használhattak előadásaik alkalmával, akár korábban a korát, egyáltalán nem okozott számukra nehézséget az új hangzás egyesítése a régiekkel. Az első gitárosok között volt a guineai születésű El Hadj Sidikiba Diabate, akit a kormány is szponzorált, és aki jazzt is elkezdett játszani. Természetesen a modern mande zene alakulását a politika is befolyásolta, hiszen a területek nagy része francia megszállás, illetve gyarmatországként élte mindennapjait, a régiót 1895-től Francia Nyugat-Afrikának nevezték. (Guinea 1958. október 2-án nyerte el függetlenségét, Mali 1960. szeptember 22-én.)
Majd a külföldi befolyás erősödni kezdett, és különféle zenei-kulturális divatirányzatok is megjelentek. Egyre több zenekar alakult, melyek ötvözték a már meglévő kulturális hagyományokat az új hangzásokkal. A balafon, a koni vagy a djembe is megjelent (a gitár mellett) a modern repertoárban, ahogyan az ének is, s egyaránt játszhatnak hagyományos, illetve modern darabokat. Az amerikai gitár műfaja is erősen hatott a mande zenére, sok mai előadó használja forráskánt, s újítja meg azt saját hagyományaival. Ugyanakkor az amerikai zenére is hatott a mande zenei hagyomány, a jazz vagy a blues nem születhetett volna meg nélküle, hiszen a korábbi, Afrikából az Újvilágba hurcolt rabszolgák leszármazottaiból kerültek ki a fekete-amerikai zene jeles képviselői. A mande zene a modernkorban is megtalálta az utat Amerika és Európa felé, s éppen ezen új játékosai által, akik a hagyományt ötvözték az új hangzásokkal, és erősen formálta a legkülönfélébb zenei irányzatokat is. Ilyen Basekou Kouyate, koni játékos stílusa, aki az amerikai blues stílust (is) ötvözi játékában, vagy Mory Kante, aki mind az énekes, mind a hangszeres hagyományt teljesen új, európaiasabb hangzásvilággal ötvözte.

Bassekou Kouyate



A következő videóban Maliból láthatunk és hallhatunk egy fiatalember goni-játékát.



Manfila Kante nevét is meg kell említenünk, aki meghatározó volt a modern guineai és mali zene történetében.
Habib Koité[1] zenei hangvételében szintén domináns a gitár, melyen (akárcsak több előadó) saját hagyományai (bambara vagy bamana) révén kissé ngonisan játszik, és hangolása is eltér az európaiétól.
Azonban nemcsak a gitár által tudott megújulni a mande zene. Gyakorlatilag nincs olyan hangszerük, vagy legalábbis kevés, amelyet ne tudnának „modern hangzásúvá” tenni, vagy mai hangszerelésű zenekarban, azzal szerves egészként megjeleníteni, s mindezek mellett az európai típusú akusztikus dobszetten és basszusgitáron is játszanak – s ezzel kiemelkednek az afrikai zene történetében. Kevés olyan népcsoport van, mely ennyire képes volt színesen megújulni és az újat ilyen fokon a régi hagyományokkal ötvözni.
A politika révén a karibi zene is erősen hatott Guineára, hiszen az ország Kubával tartott szoros kapcsolatot, ez pedig meghatározta a zenei élet alakulását is. A zenekarok repertoárjában ily módon megtaláljuk a kongákat és a marakasokat (csörgőhangszer), a dallamok között a rumbát és a cha-cha-cha-t.

A modern mande zenei élet nagyjai: a bala-játékos, Keletigui Diabate (példa), vagy a szintén híres kora-játékos, Toumani Diabate, aki zenéjében elhagyta a vokális elemeket és hangszerét (ahogyan sokan mások) európai skálára hangolja (példa). A modern mali zene egyik leghíresebb előadója Salif Keita, aki, mint a Keiták, származását tekintve horon (akárcsak Sunjata Keita), ezért a múltban nem is énekelhetett volna, ám hangja nélkül a zenei világ ma szegényebb volna.
Az európai zenei kiadók felfigyeltek a nyugat-afrikai zenére és a nyolcvanas években már világzeneként (world music) emlegetik a nem-európai hatásokat mutató zenéket. Ekkoriban Salif Keita és Mory Kante volt a legsikeresebb nyugat-afrikai előadó világszerte.

Sok afrikai került Franciaországba, akik a nehéz gazdasági helyzet elől menekültek Guineából és Maliból. Ez pedig szintén kedvezett a kiadóknak, mert több zenészcsaládnak a sarja is e bevándorlók között volt, és így később remek zenei produkciók születtek, melyeket európai zenei intézmények vagy lemezkiadók szponzoráltak.

S itt kell megemlítenünk, hogy az afrikai zene, a zenei élet egyes vonatkozásaiban átalakult. Mandeföldön immár nemcsak a jelik foghattak és fogtak hangszert a kezükbe, modern zenekarok alakultak, akár európai tagokkal bővülve, ugyanakkor a gitár nem válthatta fel a korát, hiszen az más zenei közegben, más funkcióval bírt, és bír ma is. A jelik zenei öröksége a világ zenei piacára került, mely nagyon meghatározó a modern afrikai zene számára, s amellett, hogy a hagyományos hangszerekkel együtt a gitár is megjelent például egy házassági ceremónián, az új zene és előadóik jelentős külföldi figyelmet és elismerést kaptak, valamint muzsikájuk erősen befolyásolta (ahogyan ma is) a külföldi, nem afrikai zenei szférát.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Kapcsolódó videók

Személyes eszközök